Górcső alatt az importborok
Átfogó vizsgálatot kezdeményez az importborok valós piaci súlyának és minőségének megállapítására az Országos Borminősítő Intézetnél (OBI) az ágazati szereplőket tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) – tudtuk meg Horváth Csabától, a szervezet főtitkárától. Az ellenőrzéseket az indokolja, hogy a ténylegesen érzékelt importbormeny-nyiség nagyobbnak tűnik a statisztikákban kimutatottnál, egyes – főként harmadik országokból származó – termékeknél pedig felmerül a minőségi hiányosságok gyanúja is. Azok a borok, amelyek nem felelnek meg az uniós szabályozásnak, elvileg kitilthatók a magyar piacról – közölte a főtitkár.
A statisztikák szerint tavaly mintegy 66 ezer hektoliter importbor érkezett az országba, amely nem nagyobb a korábbi évek átlagánál, és nem okozhatna zavart a hárommillió hektoliteres éves fogyasztású magyar piacon. Egyes szakmai körökből származó információk mégis arra utalnak, hogy ennél nagyobb behozott mennyiség jelenik meg a kereskedelemben. Ezért meg kell vizsgálni, hogy az importőrök teljesítik-e bejelentési kötelezettségeiket, és betartják-e a felhasználási előírásokat – mondta Horváth Csaba.
Bár az import nagy része (több mint 40 ezer hektoliter) Olaszországból származik, további analitikai ellenőrzésekre adhat alapot, hogy az úgynevezett harmadik országoknak nincs az unióéhoz hasonló, részletes borrendjük. Így az ottani borászok olyan készítési technológiákat is felhasználhatnak, amelyek egészségügyi szempontból elfogadhatók, de az EU-ban tiltottak. Ilyen például a vizezés Kaliforniában, vagy a töményítés Ausztráliában az úgynevezett reverz ozmózisos módszerrel. Ez olyan versenyelőnyt jelenthet, amelyet hazai szakértők szerint „vissza kell utasítani”.
Az ausztrál és az amerikai nedűk mellett ma különösen a palackozott argentin, chilei és dél-afrikai termékek okozhatnak zavart, mert általában az üzlethálózatok frekventált helyein találhatók meg, árfekvésük pedig a nagy szállítási távolság ellenére is meglehetősen alacsony, 350–550 forint közötti. Sőt a hordós importboroknál egyes hírek szerint 0,2 eurós (50-60 forintos) literenkénti kereskedelmi ajánlatok is „forognak”, amelyek szakmai szempontból végképp értelmezhetetlenek. Ezért – állítja a HNT – a tisztánlátás érdekében ma már mindenképpen szükség van a széles körű OBI-vizsgálatokra. Ezek eredménye abban is segítséget nyújthat, milyen álláspontot alakítson ki Magyarország a EU-s borreform további szabályozási tárgyalásaira. Az importnedűk fokozottabb vizsgálatáról már voltak előzetes egyeztetések az OBI és a HNT között – közölte Szőke János, az OBI igazgatóhelyettese. Az intézet napirenden tartja az ügyet, és folyamatosan bővíteni kívánja az ellenőrzéseket – tette hozzá.
Szakértők szerint a vizsgálatok költségeire fedezetet nyújthat a bor jövedéki adóját felváltó 8 forintos forgalomba hozatali járulék, amelynek felhasználásáról a napokban született megállapodás az ágazat képviselői és az FVM között. A befizetett összeg 40 százaléka minőség-ellenőrzési, 60 százaléka marketingcélokat szolgálhat. Évi 2-2,5 milliárd folyhat be. Igaz, a korábbi viták miatt csak jövőre képződhet érdemi keret.
