Harc a kutatási pénzekért

A nemzeti olajtársaság évi 100 millió dollárt fordít szénhidrogén-kutatásra, jórészt külföldön. A kül- és belföldi lehetőségek versenyeznek egymással a pénzért, annak jut, amelyik ígéretesebb. „A döntés kizárólag üzleti megfontolás alapján születik, míg korábban esetenként azon múlt a pénz elköltése, melyik lobbi erősebb az ügyben” – válaszolt a Világgazdaságnak Holoda Attila, a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. közép-európai kutatás-termelési igazgatója. A Molnak nagyon dinamikus, 2010-ig szóló stratégiai célkitűzése van a kutatásban és a termelésben: Az INA-val közösen akarja az előállítási volumenét megháromszorozni, a készleteit pedig megduplázni. Ennek egyik eszköze a külföldi készletszerzés cég- vagy lelőhelyvásárláson keresztül, a másik a kutatás. Utóbbira azonban egyedül nem alapozható a termelés és a készletek említett arányú bővítése. Maga a munka is nagyon hosszú távú, lassan érik be. Az ötlet megszületésétől nyolc-tíz év telik el a kitermelés megindulásáig.

Ismert, hogy a hazai termelés leszálló ágban van, 1985 óta folyamatosan csökken. A kutatás eredményessége csak azon változtatott, hogy a visszaesés üteme nagyob vagy kisebb az adott években.

A hazai szénhidrogén-bányászat központja továbbra is Algyő. E térség adja a hazai olajtermelés 65, a földgáz 55-60 százalékát. (Van a területen a Molnak gázfeldolgozója is.) Algyő az idén 800-850 ezer tonna kőolajat ad, jövőre 780 ezret, hacsak nem érnek be az új fúrási eredmények. Gázból 3-3,5 milliárd köbmétert lehet itt kinyerni, ez a hazai igények 15-18 százalékának fedezésére elég.

A fenti összegből évente lényegében azonos nagyság, nyolc-tíz milliárd forint jut a hazai kutatásra. Ebből évi tíz-tizenkét kutatófúrás mélyíthető, valamint elvégezhető három-négy szeizmikus mérés is. Utóbbira az idén a nyugati országrészben és a békési területen került sor. A békési térség nagyon ígéretes, de a munka még korai szakaszban van. A Mol (illetve jogelődje) azon a vidéken – Pusztaszőlős, Pusztafővám és Battonya környékén – már negyven-ötven éve termel olajat. Most talált, illetve keres még ezen a tájon újabb kutatható területeket.

A kutatás azonban mindig kockázatos: sohasem lehet tudni, hogy a műszerek által jelzett területen valóban találunk-e szénhidrogént, vagy csak alkalmas a földtani szerkezet arra, hogy olajat vagy gázt tartalmazzon. Magyarországon hatvan éve folyik szénhidrogén-kutatás, vagyis az ország területe jól feltártnak számít. A társaság ezért elsősorban ott aktív, ahol a meglévő eszközei közelében vannak még feltáratlan területek. Ezek között a legfontosabb a Hatvan–Gödöllő – úgynevezett paleogén – térség. Az elmúlt öt-tíz évben a társaság itt Gomba és Tóalmás, Nagykáta környékén talált olajat. A Tiszántúlon a 2003-as hosszúpályi gázlelőhely volt jelentős, a mező tavaly állt termelésbe, ezenkívül Hajdúszoboszló, Földes és Berettyóújfalu térsége ismert. Itt, valamint Monostorpályi, Létavertes környékén most is folynak próbafúrások. A Mol eközben csak „szemmel tartja” azt a területet, ahol a Falcon kutat. Abban az országrészben a Molnak is vannak kutatási blokkjai, némelyik jobb is, mint a vetélytársé. A Falcon a szakmában újnak számító technikával fúr, a munkába más külföldi, de hazai társaságok is beszállnának.

Három hete írt alá a Mol egy közös kutatási megállapodást a Magyar Horizont Energia Kft.-vel. E szerint a komádi térségben – ahol a nemzeti olajvállalatnak már kutató- és termelő objektumai is vannak – a két cég egyesítette kutatási területeit, mindkét fél számára előnyösen. Itt molos és horizontos területen is sor kerül kútfúrásra. A finanszírozás persze nem lesz olyan egyszerű, mint a néhány napja aláírt 50-50 százalékos Mol–INA határ menti fúrások esetében, mert korábbi beruházásai miatt a komádi területen a Molnak sokkal nagyobb a hozzáadott értéke a közös munkához, mint partnerének.

A Mol kiemelt kutatási térségének tekinti az említett Mol–INA megállapodás által érintett horvát–magyar határszakaszt. A térségben eddig a határ gátja volt a munkának, hiába folytak mindkét oldalon a kutatások, nem hoztak igazi eredményt. A partnerség létesítésével viszont egyesíteni lehetett a két társaságnál felhalmozódott kutatási adatokat, s összehangolni a munkát. A Mol a magyar részen a Baranya megyét érintő határ menti együttműködés után Somogy megyében, a barcsi térségben is be kívánja vonni a kutatásba az INA-t – tudtuk meg Holoda Attilától.

Az igazgató bízik abban, hogy pályázata életképesebb lesz, s hogy nem terheli meg túlzottan a lakossági gáz árát. A kereskedelmi tárolásról a Mol egyeztet orosz partnerével, de Holoda Attila hangsúlyozta:

A létrehozandó, legalább 10 milliárd köbméteres készlet nem a magyar igények kielégítésére jönne létre.

Elsősorban arra szolgálna, hogy ha elérné Magyarországot valamelyik nagy távvezetéki rendszer – a Kék Áramlat meghosszabbítása vagy a Nabucco –, akkor az itteni tárolási lehetőséggel könnyebben kiszolgálható az olasz vagy a balkáni piac.

Az igazgató bízik abban, hogy pályázata életképesebb lesz, s hogy nem terheli meg túlzottan a lakossági gáz árát. A kereskedelmi tárolásról a Mol egyeztet orosz partnerével, de Holoda Attila hangsúlyozta:

A létrehozandó, legalább 10 milliárd köbméteres készlet nem a magyar igények kielégítésére jönne létre.

Elsősorban arra szolgálna, hogy ha elérné Magyarországot valamelyik nagy távvezetéki rendszer – a Kék Áramlat meghosszabbítása vagy a Nabucco –, akkor az itteni tárolási lehetőséggel könnyebben kiszolgálható az olasz vagy a balkáni piac.-->