Házipénztár, tagi kölcsön, kedvezmény
A nagy összegű házipénztárak különadója a magáncélú pénzkivételre tekintettel született, a bevezetés évében azonban a pénzkészlet egy részére kedvezményes osztalékadózási szabály vonatkozik, s hasonlóképpen tiszta vizet kívánnak önteni a pohárba a tagi kölcsönök ügyében.
Húszszázalékos különadó terheli januártól a társas vállalkozások (ide nem értve a hitelintézeteket és a pénzügyi vállalkozásokat) év végi készpénzállományának a törvény által meghatározott részét.
Az adó alapját úgy kell megállapítani, hogy a vállalkozás először meghatározza az adóévben az átlagos napi készpénz-záróegyenleget. Ez a napi záróegyenlegek együttes összegének és a napok számának hányadosa. Az átlagos napi készpénz-záróegyenlegből ezután ki kell vonni az úgynevezett elismert pénzkészletet. Ez az adóévi összes bevétel 0,8 százaléka, de legalább 300 ezer forint. Ez az az összeg tehát, amelyet a vállalkozás „büntetlenül” tarthat a házipénztárban. Lényeges, hogy az elismert pénzkészlet meghatározása szempontjából nem a nettó árbevétel, hanem az adóévben elszámolt összes (bármilyen jogcímen keletkező) bevétel az irányadó.
A házipénztáradó alapja tehát az átlagos napi készpénz-záróegyenlegnek az elismert pénzkészlettel csökkentett része, ez után kell a 20 százalékos adót megfizetni. Fontos tudni, hogy az átlagos napi készpénz-záróegyenleg kiszámítása során a napok számánál nem vehetők figyelembe azok, amelyeken egyáltalán nem volt pénzügyi forgalom, ezen napok számával tehát a hányados nevezője csökken, ez azt jelenti, hogy az átlagos napi készpénz-záróegyenleg összege magasabb lesz, következésképp nő az adóalap is. Minden valószínűség szerint lesznek ezért olyan vállalkozások, amelyek minden munkanapra (sőt, akár minden naptári napra) kimutatnak valamekkora pénzmozgást, hogy ezzel csökkentsék az átlagos napi készpénz-záróegyenleg értékét.
Az adót szabályozó törvény 2007. január 1-jén lép hatályba, az adót első ízben a következő év május végén kell befizetni egy összegben. Előlegfizetési kötelezettségről a törvény nem rendelkezik.
A házipénztáradó a törvényjavaslat indokolása szerint a napi készpénzforgalmat jelentősen és tartósan meghaladó készpénzállományt azért terheli, mert az „a legtöbb esetben személyes célra felhasznált jövedelemnek tekinthető”. Az ekként lényegében adózatlanul kivett jövedelem bevallására és az adó megfizetésére kíván ösztönözni a törvény azzal, hogy a magánszemélyeket az idei vállalati eredményből megillető osztalék adóztatására egyszeri kedvezmény lehetőségét kínálja arra az esetre, ha valaki a nem elismert készpénzállomány rá eső részét osztalékként bevallja.
Ez a következőképpen működik, de kizárólag a 2006-os adózott eredményből fizetett osztalékra vonatkozóan. A 2006-os záró készpénzállománynak az el nem ismert részéből (tehát amely „túlzott mértékűnek” minősül) először ki kell számolni a magánszemélyre eső részt, mégpedig a vállalkozásba bevitt vagyoni részesedésének a vállalkozás jegyzett tőkéjéhez viszonyított arányával. Ha a vállalkozás a 2006-os éves beszámoló elfogadásakor úgy dönt, hogy a korábbi évek felhalmozott eredménye (az eredménytartalék) terhére osztalékot fizet, akkor az ekként kifizetett osztaléknak az el nem ismert készpénzállományból a magánszemélyre eső résszel megegyező része csak 10 százalékos osztalékadóval adózik. Ez a kedvezményes lehetőség azonban csak az eredménytartalékból fizetett osztalékra vonatkozik, a tárgyévi adózott eredményből fizetett osztalék adóját az általános szabályok szerint (a 25 és 35 százalékos kulcs alkalmazásával) kell megállapítani. A kedvezményesen számított osztalékadóra ráadásul ötéves részletfizetési kedvezmény kérhető, amelyet az adóhatóság köteles engedélyezni.
Hasonlóan működik majd a tag által a vállalkozásnak nyújtott kölcsön (ismertebb nevén: a tagi kölcsön) elengedéséből származó eredmény osztalékának adóztatása is, amely a parlamenti vitában került a törvénybe. A tárgyévi adózott eredményből fizetendő, de a 2006. június 9-én (ez feltehetően egy „hasra ütéssel” meghatározott dátum) fennálló tagi kölcsönből a 2006. év folyamán bármikor elengedett öszszeggel egyező osztalékrésznek ki kell számolni az osztalékot kapó magánszemélyre a vagyoni betétje arányában jutó részét, s a jóváhagyott osztalékból ezzel az összeggel egyező rész adózik 10 százalékkal. Fontos különbség, hogy ebben az esetben az eredménytartalékból fizetett osztalék nem játszik szerepet, s nem kérhető részletfizetés sem.
A szerző ügyvéd, adótanácsadó
