Időtálló, örökzöld tréningek

Vezetői. Kalmár Péter, Ügyvezető partner, Flow csoport:
A nagyvállalatok – kiemelten a multina-cionális cégek – életének állandó, elévülhetetlen kellékei a vezetői tréningek. A folyamatos felkészítést prioritásként kezelő társaságok kulcsemberei egy év leforgása alatt akár 10-12 napnyi oktatást is kaphatnak, ez éves szinten a munkaidejük közel négy-öt százalékát teszi ki. Jogosan merül fel a kérdés, érdemes-e ilyen mértékben és szinte folyamatosan képezni a vezető munkatársakat? Milyen dózisban adagolható mindez „kellemetlen mellékhatás nélkül”? S végül, miért van szükség az utókövetésre? A tréning szó önmagában is választ ad a fenti kérdésekre, ugyanis ezalatt legtöbbször a test és az izomzat erősítését, a magas teljesítmény elérésére történő rendszeres fizikai felkészítést értjük. A vezetői tréning ennek megfelelően a szellemi erőnlétünk karbantartása és folyamatos fejlesztése, amelynek célja: a jelentős szervezeti eseményekre és vezetői feladatokra irányuló állandó és módszeres edzés. Fontos, hogy a vezetői tréning – jó esetben – nem csupán a vezetéselméleti tapasztalatok átadására szolgáló, hagyományos értelemben vett képzés, hanem az önreflexióra, az egyéni, a csoport- és szervezeti szintű megújulás lehetőségeinek keresésére szolgáló interaktív lehetőség. Ez módszertanában és technikáiban épít a felnőttkori tanulás sajátosságaira, és saját élményt nyújtó megközelítésével energiával látja el, feltölti és motiválja a résztvevői kört.


Kommunikáció. Nagy Zalán, Vezető tanácsadó, Ad Sidera csoport
Gyermekkorunktól folyamatosan menedzseljük magunkat: „el kell adnunk” másoknak ötleteinket, törekvéseinket, vágyainkat. Nem véletlen, hogy a jól kommunikáló emberek sikeresebbek az élet minden területén. Amikor tárgyalunk, előadást tartunk, feladatokat adunk ki, kiderül, mennyi apró részlet finom összhangja szükséges ahhoz, hogy pontosan megértsenek bennünket. Már a sikeres üzleti szereplés indításában, a bizalomépítésben, a hitelesség kialakításában, a magabiztosság növelésében is rendkívüli szerepe van a professzionális, kongruens kommunikációnak. Hihetetlenül megnöveli szuggesztivitásunkat, amikor minden verbális és nem verbális jelzésünk egymást erősítve pontosan a céljaink irányába mutat. E technikák tudatos használói jelentős előnyhöz jutnak az élet minden területén. A kommunikáció is törvényszerűségekre épül, s e törvények nem tudása nem mentesít a hatásuk alól. Az üzleti életben az a kérdés, tudjuk-e ezeket a törvényszerűségeket a saját céljaink elérésére használni, vagy mások vetik be ellenünk a különböző technikákat, anélkül hogy észrevennénk vagy tudnánk ellene védekezni. Érdekeink érvényesítéséhez, tárgyalási sikereinkhez szükségünk van e készségeink tökéletesítésére, fejlesztésére. A kommunikációs eszközök hatékony alkalmazása hatalmi forrássá válhat. E forrás nemcsak a vezetőknek nélkülözhetetlen, hanem mindenkinek, aki célokat tűzött ki maga el.

Csapatépítés. Varga Sylvia, Ügyvezető igazgató, Wanderlee Kft.
A jelen piaci helyzetben a vállalatok számára egyetlen erőforrás kerül előtérbe: a minőségi szolgáltatás. A piaci helyzet logikája ugyanis változott, a gazdasági paraméter szerinti megközelítések kifulladtak, mivel a „kemény adatok” minden résztvevőnél közel azonos szintre kerültek. Ami az egyediséget és a különbséget jelenítheti meg, nem más, mint a szolgáltató csapat hozzáállása, reagálási módja. A fejlesztés-képzés területén ez a paradigmaváltás nem jelent mást, mint a technikai szintről való elmozdulást a megelégedettségnövekedés emberi tényezői, érzelmi mintákat adó faktorai felé. A gyakorlatban a csapat olyan azonosságképet továbbít a piac felé, amely egyértelműen, magabiztosan közvetíti, hogy termékük és szolgáltatásuk egyedülálló, személyre szabott és hiteles. A csapatépítés módszertana ezt a kérdéskört járja körül a kreativitást fejlesztve – egyedülállóság, kivételesség –, és a hitelességet tudatosítva – megoldásközpontúság és nyitottság –, mindez összességében a csapat erőforrásainak ideális allokációját jelenti. Kísérletezzünk, próbálkozzunk, analizáljuk és prezentáljuk hatékonyan az eredményt – ez attól függ, mennyire tud a csapatunk közös nyelvet beszélni. Az időtállóságot az adja, hogy mindennapi problémákat érintünk. A csapatépítés nem az elméletből, a gyakorlatból táplálkozik. A gyakorlat a sikerekre épül, ezt pedig szakértői visszajelzésekkel lehet konkréttá tenni.

Időgazdálkodás. Almási Gábor, Szenior tréner, tanácsadó, Sämling Kft.
Gyakran panaszkodnak szervezeti vezetők arra, hogy beosztottjaik nem végzik el a feladataikat, „elúsznak” velük vagy halogatják azokat, azaz nem hatékonyak. A beosztott vezetők, illetve a beosztottak ugyanakkor túlterheltségről és a prioritások gyakori változásáról számolnak be, ez rontja a hatékonyságukat, így igen gyakran kényszerülnek túlórázásra. Látszólag mindkét félnek komoly problémái vannak, és a kivezető utat többnyire abban látják, ha még több időt fordítanak a feladatok elvégzésére, azaz gyakrabban túlóráznak. De valóban ez lenne az egyetlen lehetőség? Warren Benis és Burt Nanus a Leaders (Vezetők) című könyvben azt írják: „A menedzserek jól végzik a dolgokat, míg az igazi vezetők a jó dolgokat csinálják.” Gondolatukat alapul véve ma tehát már nem feltétlenül igaz, hogy az a hatékony, aki egységnyi idő alatt többet végez el. Sokkal fontosabb, hogy felismerjük, melyek a „jó dolgok” a tevékenységeink között, és azokat a legmagasabb színvonalon, a legrövidebb idő alatt végezzük el, illetve, hogy környezetünket aktívan befolyásoljuk a célok elérése érdekében. Az, aki jó az időgazdálkodásban, az éppen ebben jó, tehát egységnyi idő alatt több „jó dolgot” tud megcsinálni. A „jó dolgok” meghatározásához szükséges képesség adja az igazi hatékonyságot, amelyet az időrabló tevékenységek kezelése mellett egy jól összeállított tréningen meg lehet szerezni, illetve meg lehet erősíteni.