Jogellenes volt a felmentés

A munkáltató közös megegyezés címén jogellenesen szünteti meg a közalkalmazotti jogviszonyt, ha hiányzik a felek egyező akarata – mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi jogvitában.
A felperes vezető óvónő hoszszas hercehurcával távozott munkaadójától. Először ő kezdeményezte közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. A polgármester azonban arra hívta fel, hogy nyilatkozatát lemondásként erősítse meg. Válaszát követően a felperes a képviselő-testülethez fordult a túlmunka kifizetéséért. A képviselő-testület ekkor úgy határozott, hogy közös megegyezésre hivatkozva megszünteti az óvónő jogviszonyát, és túlmunkadíjigényét elutasítja. Az érintett erre rendkívüli lemondással élt. A képviselő-testület nem fogadta el a lemondást, visszahelyezte eredeti munkakörébe, és utasította a munka felvételére. Az óvónő azonban inkább bírósághoz fordult. Kérte a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását és az ezzel járó jogkövetkezmények – anyagi követelésének – megítélését.
A munkaügyi bíróság szerint a felek egybehangzó akarata hiányában a közalkalmazotti jogviszony nem szűnhetett meg közös megegyezéssel, ezért az óvónő rendkívüli lemondásának megalapozottságát vizsgálta. Arra jutott, hogy a felperes, amennyiben sérelmezte az alperes magatartását, úgy perben érvényesíthette volna igényeit. Elutasította a keresetét. Erre az álláspontra helyezkedett a másodfokú bíróság is, így az óvónő az LB-hez fordult felülvizsgálatért.
Azzal érvelt: munkaadója egyoldalúan, de közös megegyezésre hivatkozva, jogellenesen szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyát. Erre a törvénytelen intézkedésre már semmiféle joghatása nem lehetett az ő későbbi lemondásának. A bíróságok tévesen ítélkeztek az ő lemondása alapján. Álláspontjának megerősítésére az LB eseti döntéseire is hivatkozott.
A legmagasabb ítélkező fórum alaposnak találta a kérelmét. Kifejtette: a felperes közalkalmazotti jogviszonyát az alperes szüntette meg. A már megszüntetett jogviszonyra – függetlenül az intézkedés jogszerűségétől vagy jogellenességétől – egy későbbi megszüntető nyilatkozat már nincs joghatállyal. Az eljáró bíróságok tehát tévesen bírálták el a felperes keresetét annak rendkívüli lemondása alapján. Kétségtelen, a tényállásból helyesen következtettek arra, hogy a felek között nem született közös megegyezés a jogviszony megszüntetésének feltételeiről. Minthogy azonban a képviselő-testület mégis ilyen jogcímen vált meg a felperestől, ezt jogellenesen tette. A jogellenes intézkedést már nem érintheti az utóbb tett rendkívüli lemondás. Az első- és a másodfokú bíróság tehát jogszabályt sértett, amikor elutasította a felperes keresetét – hangsúlyozta az LB. Erre figyelemmel az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, új határozat meghozatalára utasította. KK