Keddtől ismét eladó a Malév
Várhatóan kedden teszi közzé az ÁPV Zrt. a Malév Zrt. megvásárlására vonatkozó negyedik pályázat anyagát. Az újabb felhívásban egyetlen fontos különbség lesz az előzőhöz képest: nem meghívásos lesz, hanem bárki jelentkezhet. A „bárkik” között bizonyosan nem lesz ott a menedzsment, és biztosan részt vesz a korábban is elindult AirBridge Rt., az orosz AiRUnion itteni érdekeltsége, továbbá a magyar tulajdonú ABSK konzorcium. A vezetés a nyár közepén közleményben jelezte, hogy sem közvetve, sem közvetlenül nem kíván tulajdont szerezni. Gönci János vezérigazgató akkor cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint egy általa alapított vállalkozás részt venne a privatizációban, és ezért az őszszel lemondana vezérigazgatói tisztségéről.
A vagyonkezelő tőkeemelést, a cég megújítását, valamint a biztonságos finanszírozás megteremtését várja a tranzakciótól, állami szerepvállalás nélkül. Véleménye szerint a társaság eredményes működése leginkább egy tőkeerős szakmai tulajdonos megjelenésétől remélhető, amely jelentős mértékű tőkeemeléssel és rugalmas magántulajdonosi szemlélet érvényesítésével az éles versenyben is ki tudja használni a légiágazatban rejlő lehetőségeket.
A jelentkezők várhatóan november 3-ig adhatják be pályázataikat, s az elbírálás így akár még az idén befejeződhet. Addig elvégzik a cég vagyonértékelését is. Az utóbbira kiírt pályázaton győztes értékelőnek – nevét napokon belül nyilvánosságra hozzák – 30 napja van, s az általa megjelölt vételárat tekintik kiindulópontnak a befektetők pályázatának elbírálásakor. A jelöltek egyelőre nem tudják pontosan, hogy mit vennének, „az adatszobába” a gyakorlat szerint csak később engedik be őket. Tágabb értelemben természetesen már régóta tisztában vannak a cég helyzetével, ugyanis folyamatosan nyomon kísérték az elmúlt egy-két évet. A nyilvános pénzügyi adatokból azt lehet kiolvasni, hogy a múlt év végéig – részben az üzletágak kiszervezése és eladása révén – enyhén emelkedett, majd csökkent a bevétel, miközben ugyan nőtt az üzemi szintű, de látványosan mérséklődött az adózott veszteség. Összességében tehát kedvező lehet a kép. Értesüléseink szerint az idén ugyanakkor rosszabbodott a helyzet; május végén közel 10 milliárd, július végén már csaknem 14 milliárd forintos mínusznál tartott a vállalat üzemi szinten. A Malév a korábbi gyakorlathoz hasonlóan nem kommentálta ezt az információt.
Az első féléves utasforgalmi adatokat viszont közölte: eszerint a menetrend szerinti forgalma 14 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. A nyugat-európai célállomásokra utaztak a legtöbben, a legdinamikusabban viszont a közép- és kelet-európai járatok forgalma növekedett. Az észak-atlanti járatoknál négyszázalékos utasszám-növekedés volt tapasztalható 79 százalékos telítettség mellett. Az utasforgalom mellett ugyanakkor legalább ilyen fontos lenne az egy székre jutó bevételi adat; részben ebből lehet lemérni, mennyire gazdaságosan üzemel egy-egy járat. A hatékonysági mutatókra egyebek között az AirBridge is kíváncsi – erősítette meg lapunknak Leonov Péter, a magyar többségi tulajdonban lévő, de orosz érdekeltségű cég felügyelőbizottság tagja. Mint mondta, az adósságátvállalás előtt nagyon alaposan meg kell vizsgálni például azt, mi történt az elmúlt egy évben. Sajnálatosnak nevezte, hogy szakértők szerint 2,2 milliárd forintért eladták az értékes londoni résidőket Heathrow-n, mert így sok átszálló utast inkább a British Airways vihet a tengerentúlra. Ha nyer az AirBridge, sokkal jobban figyel majd a hosszú távú járatokra, és nagyobb gépeket szeretne lízingelni amellett, hogy orosz „kapcsolata”, az AiRUnion légiszövetség jól fizető orosz és ukrán üzletembereket is hozna a FÁK területéről. Nekik lett volna fontos a londoni résidők megtartása. A Malév szóvivője közölte, hogy nem tervezik újabb vállalatrész kiszervezését vagy eladását, és a privatizáció közelségére való tekintettel sem utasforgalmi, sem pénzügyi adatot nem tesznek közzé. Egy korábbi tájékoztatás szerint a fizető utasok száma 4,2 százalékkal, 2,968 millióra nőtt tavaly. A menetrend szerinti járatok utasforgalma 9,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél, míg a charterforgalomban 29,9 százalékkal csökkent az utasok száma. Az anyagköltségek 35 százalékkal, 26,553 milliárd forintra nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 6,7 milliárd forint többletkiadást okozott a társaságnak. Vélhetően a létszámleépítések egyszeri költsége miatt is emelkedtek a személyi jellegű ráfordítások, 10,5 százalékkal, 24,06 milliárd forintra.
A földi kiszolgálás bevétele az elmúlt évben 21 százalékkal, 5,029 milliárd forintra nőtt. Az üzemanyag-értékesítésből – az év első nyolc hónapjában, amíg azt a Malév végezte – a bevétel 20 százalékkal, 5,767 milliárd forintra emelkedett. A társaság cash-flow-pozíciója az év végén 346 millió forint volt, szemben az egy évvel korábbi mínusz 3,65 milliárddal.
Mely cégek nem kerülnek a privatizációs kosárba?
Az MSZP nem kívánja eladni a jól működő állami cégeket – erősítette meg tegnap a szocialista frakció álláspontját Podolák György, a gazdasági munkacsoport vezetője. Így nem támogatják a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt. és a Tokaj Kereskedőház privatizációját.A Volán-társaságok privatizációja Podolák György szerint belátható időn belül nem is lesz napirenden, mert közlekedési reform keretében a társaságok megerősítésének, összevonásának feltételeit, illetve az állam vállalkozói vagyonából a kincstári vagyonba való átmenet feltételeit kell elsőre megteremteni.
A megkezdett privatizá-ciókkal kapcsolatban a szocialista politikus azt mondta: a szándék az, hogy a Molban lévő 1,74 százalékos állami üzletrészt értékesítsék, úgy, hogy főként a lakosság vásárolhassa meg.
Folyamatban van még a Földhitel és Jelzálogbank, a Balatoni Hajózási Zrt., a lóversennyel foglalkozó vállalat, a Hollóházi Porcelán Manufaktúra magánosítása. Hozzátette: a privatizációt egy-két éven belül be kell fejezni, s még az idén be kell terjeszteni az állami vagyongazdálkodásról szóló törvény tervezetét.
A Volán-társaságok privatizációja Podolák György szerint belátható időn belül nem is lesz napirenden, mert közlekedési reform keretében a társaságok megerősítésének, összevonásának feltételeit, illetve az állam vállalkozói vagyonából a kincstári vagyonba való átmenet feltételeit kell elsőre megteremteni.
A megkezdett privatizá-ciókkal kapcsolatban a szocialista politikus azt mondta: a szándék az, hogy a Molban lévő 1,74 százalékos állami üzletrészt értékesítsék, úgy, hogy főként a lakosság vásárolhassa meg.
Folyamatban van még a Földhitel és Jelzálogbank, a Balatoni Hajózási Zrt., a lóversennyel foglalkozó vállalat, a Hollóházi Porcelán Manufaktúra magánosítása. Hozzátette: a privatizációt egy-két éven belül be kell fejezni, s még az idén be kell terjeszteni az állami vagyongazdálkodásról szóló törvény tervezetét.
-->
