Közellenséggé vált a beázás

A nyári viharok és esőzések okozta beázások következtében az egyik legveszélyesebb időszakot éljük az informatikai biztonság szempontjából, s ezt nem hagyhatják figyelmen kívül a kereskedelmi ingatlanok üzemeltetői sem. A nyári időszakban a természeti hatásokból fakadó adatvesztések okozzák a fizikai meghibásodások közel felét.

A megelőzésben a legfontosabb szabály a számítógépek és biztonsági mentések helyes tárolása, azonban ha már bekövetkezett a baj, a magánakciók helyett azonnal forduljunk szakemberhez – javasolja a Kürt csoport, amely 17 éve vizsgálja a világ minden tájáról beérkező adatvesztések okait. A cég 2002 óta – leányvállalatainál is – statisztikákat készít az informatikai katasztrófák kiváltó okairól.

A vállalat nemzetközi – német és osztrák – telephelyein is megfigyelhető, hogy a nyári időszakban számos szabadtéri és félszabadtéri helyszínről érkeznek adatmentési, helyreállítási megbízások, csakúgy, mint a tavaszi áradások idején. Az év eleji németországi áradásokkor például az árvíz elöntötte egy 50 fős nyomda telephelyét, és a gyár irányítását végző központi számítógép használhatatlanná vált. Az adattárolókról visszamentett adatbázist már egy új rendszerben indították újra. A villámgyors mentésnek köszönhetően az ilyen esetekben szokásos egy hónapos kiesés helyett – amely végleges leállással fenyegette volna a céget – három nap szünet után sikerült folytatni a munkálatokat.

A leggyakoribb „vízkáros” adatvesztés „áldozatai” az elázott adathordozók, amelyeket sajnos a felhasználók a (vélt) kiszáradás után megpróbálnak újra üzembe helyezni. Ezek a kísérletek legtöbbször az eszköz tönkremenetelével és/vagy elektromos zárlattal végződnek. A Kürt szakembereinek tapasztalatai alapján az ekkor történő adatmentési kísérletek – amelyek általában a rendszer újraindítását jelentik – 95 százalékban meghiúsulnak. Ráadásul minden újraindítási vagy helyreállítási kísérlet rontja az adatmentés esélyeit. A legtöbb esetben a felhasználók próbálkozásai adják a kegyelemdöfést az adathordozóknak és ezzel együtt a saját adataiknak is. Végzetesek lehetnek a közeli vagy direkt villámcsapások is, mert ezek feszültségingadozással járnak, így könnyen okoznak meghibásodásokat, amelyek adatvesztéshez vezethetnek.

Nagyon fontos, hogy már a tervezéskor megfelelően válasszák ki a szerverszoba helyét – emelte ki a csoport szakértője, aki szerint a vízkárt és elektronikus „sokkot” elszenvedett adattárolóknál az adatmentés sikeressége csak 50-60 százalék. Ezért is különösen fontos, hogy az ilyen típusú környezeti hatásokra is felkészüljünk.