Különadó választási lehetőséggel
A „kiugróan magas” jövedelmeket sarcolni hivatott különadó az egyéni és a társas vállalkozásokat már az idén szeptembertől terheli. Igaz, a törvény választási lehetőséget ad az adóalap kiszámításához, s ezt a vállalkozások valószínűleg ki is használják. A különadó-kötelezettség a magánszemélyeknél egyszerre két minőségében is fennállhat: egyrészt az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásánál, másrészt minden más esetben. Ami a társas vállalkozások fogalmat illeti, az a társasági adó hatálya alá tartozó szervezeteket jelenti, kivéve lényegében mindazokat, amelyek nem tekinthetők a szó szoros értelmében vállalkozásnak.
A nem egyéni vállalkozó magánszemélyek esetében a különadó alapja az úgynevezett összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része. (Mint ismert, az összevont adóalapba tartozik minden olyan önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amely nem elkülönülten adózik, mint például az egyéni vállalkozás jövedelme, a vagyonátruházásból származó, illetve a tőkejövedelem vagy éppen a természetbeni juttatások.) A járulékfizetés felső határát a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg. Ennek összege jelenleg évi 6,3 millió forint, amely legfeljebb az alapja lehet a magánszemélytől levonható egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, s az ezt meghaladó (bruttó) jövedelem lesz a különadó alapja. Ugyanígy kell számolni a különadó alapját annak az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, akinek az evaalapjába nem tartozó (mert a vállalkozási tevékenységével nem összefüggő) jövedelme is keletkezett.
Az egyéni vállalkozók esetében a különadó alapja elsősorban a vállalkozói tevékenységből származó bevételnek a vállalkozói – tehát a vállalkozás érdekében felmerült – költséggel csökkentett része (átalányadózás esetén az átalányadó alapja). Ha azonban az egyéni vállalkozónak a vállalkozási tevékenységen kívül az összevont adóalapba tartozó jövedelme is keletkezik, akkor ez utóbbi esetében a fentiek szerinti számítással kell megállapítani a különadó alapját, s a két adóalap együttes összege után kell megfizetni a különadót.
A társas vállalkozások a tárgyévi adózás előtti eredményük korrigált (a térítésmentesen adott juttatásokkal növelt, illetve az így kapott juttatásokkal, valamint a kapott osztalékkal csökkentett) összege után fizetik a különadót.
A különadó mértéke minden esetben az adóalap 4 százaléka.
A nem egyéni vállalkozó magánszemélyeket terhelő különadó és a hitelintézetek által fizetendő járulék szabályai 2007. január 1-jén lépnek hatályba. Már abban az évben is előleget kell azonban fizetni mindkét adónem alapján.
Az adóelőleget magánszemély esetében akkor kell bevallani és megfizetni, ha akár a rendszeres, akár az egyszeri bevétel, akár ténylegesen, akár várhatóan (az év egészére számítva) eléri vagy meghaladja a különadó alapját. A magánszemély a különadó-előleg levonását maga is kérheti a kifizetőjétől. A kifizető (munkáltató) egyebekben a „hagyományos” szja-előleggel együtt – azaz minden tárgyhónapot követő hó 12-éig – köteles az adóelőleget megállapítani, bevallani és levonni. Az egyéni vállalkozónak és minden olyan magánszemélynek, akinek nem kifizetőtől származik a jövedelme, az adóelőleget negyedévente kell bevallania és megfizetnie.
Az egyéni vállalkozókat egyébként a társas vállalkozásokkal együtt (a fentiektől eltérően) már az idén szeptembertől terheli a különadó. Ennek megállapítása az adózó választásától függően kétféle módon történhet: vagy a teljes adóalapnak az évből hátralévő időszakra jutó arányos része, vagy a szeptember 1-jétől ténylegesen elért adóalap után fizethetik a különadót. Egyéni vállalkozók esetében ez utóbbi a szeptember 1-jétől elért vállalkozói bevételnek az ezen időponttól felmerült vállalkozói költséggel csökkentett része, társas vállalkozóknál pedig az augusztus 31-i fordulónappal elkészítendő közbenső mérlegben, illetve az év egészére vonatkozó mérlegben kimutatott adóalapok különbözete.
Nincs kétség afelől, hogy sok vállalkozás mindezek alapján az utóbbi módszert választja, s az idén őszre halasztja azokat a beruházásait, amelyekkel lényegében teljesen el tudja tüntetni az év végéig képződő különadóalapot.
Bármelyik megoldást választják, a társas vállalkozóknak a 2006-os adókötelezettségük várható összegét 2006. december 20-áig be kell fizetniük (e sorok írásakor úgy tűnik, hogy az egyéni vállalkozókra ugyanez egy elfogadott módosító indítvány alapján nem vonatkozik).
A szerző ügyvéd, adótanácsadó
