Miről lehet felismerni a gyenge vezetőt?
A hatalom rossz, megrontja az embert, rossz cselekedetre csábít, bepiszkít – legalábbis ezt gondolják a fiatal hazai vezetők. Két magyar kutató összesen ötven 30–36 év közötti felső vezetőt, vállalkozót, illetve néhány középvezetőt kérdezett eddigi életútjáról, karrierjéről, többek között a hatalomhoz való viszonyáról. Az elemzésből kiderült: a hatalmat elsősorban morális értelemben és főleg pejoratívan ítélik meg a fiatal menedzserek. A megkérdezettek szerint mások kirúgását jelenti, uralkodást a többiek felett, annak lehetőségét, hogy azt tegyék, amit a saját kedvük diktál – ez csupa olyan dolog, ami veszélyes, és ezeket nem vallják a magukénak az általunk megkérdezettek – mondta lapunknak Bokor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a felmérés egyik készítője. A hatalom néhányuk szerint ráadásul hiteltelenné is teszi a vezetőt. Az a főnök ugyanis, aki a pozíciójából fakadó erőre és jogosítványaira épít folyamatosan, gyenge vezető, aki szakmai vagy személyes vezetői képességeinek a hiányát palástolja ezzel a végső eszközzel. A hatalom használata, illetve az arra való törekvés tehát a szemükben mindenképpen a gyengeség – akár morális, akár vezetői/szakmai – jele – fogalmazott a társkutató, Radácsi László közgazdász. „Nem akarom azt elérni, hogy az emberek itt mindennap haptákba vágják magukat, mert én vagyok a főnök. Ha figyeled a környezetem, nem is így viszonyulnak hozzám. Remélem, hogy nem a félelem vezérli őket” – hangsúlyozta az egyik kutatásban részt vevő vezető.
A témáról bővebben az alábbi linken olvashat
