Paktum a marketingről
A bor- és pezsgőfesztivál keretében írják alá az agrártárca és a borászszakma képviselői azt a megállapodást, amely a marketingcélokra és minőség-ellenőrzésre fordítható, literenként 8 forintos forgalombahozatali járulék befizetéséről és felhasználásáról szól. A bortörvény módosítása szerint a forgalombahozatali járulék januártól váltotta volna fel az addigi jövedéki adót, de az eddigi szabályozási viták miatt a borászati cégek az idén még semmit sem fizettek, és a törvény végrehajtásához szükséges FVM-rendelet sem jelent meg.
A nézeteltéréseket alapvetően az váltotta ki, hogy a borászok nem az agrártárca felügyelete alatt álló Agrármarketing Centrum (AMC) Kht.-hoz, hanem közvetlenül az MBM-hez szerették volna utalni a pénzeket. Az FVM ugyanakkor azzal érvelt, hogy ehhez hosszadalmas (legalább féléves) jogi procedúrára és uniós engedélyeztetésre lenne szükség. Mára kompromiszszum született a két álláspont között: a borászoknak a járulékot az FVM számlájára kell majd befizetniük, és a minisztérium garanciát vállal arra, hogy a marketingre fordítható pénzekből más célokra semmit sem von el. A forrásokat a kht. használhatja fel, az AMC pedig csak kifizetőhelyként működik majd. A különmegállapodás várhatóan két héten belül megszületik.
A egyezség értelmében az ősszel nem módosul a bortörvény, így lehetővé válik az is, hogy a 8 forintos járulékot ne előre, hanem csak a forgalomba hozatalkor kelljen fizetni. Az FVM az ősszel kiadja a szabályozáshoz hiányzó végrehajtási rendeletet is.
A szaktárca és az MBM megállapodása szerint a most elfogadott konstrukció egy évig lesz érvényben. Ezalatt a kht. és az agrártárca francia mintára olyan közös szabályozást dolgoz ki, amely a margeting-hozzájárulás mértékének megállapítását és a pénzek öszszegyűjtését a későbbiekben az MBM-re bízza. Az elképzelések szerint egyik fontos változtatásként a járulékot nem termékegységre vetítve, hanem értékarányosan kellene fizetni.
A mai 8 forintos literenkénti járulék révén – mintegy 3 millió hektoliteres hazai borértékesítést figyelembe véve – évente 2,4 milliárd forint folyhat be a kasszába. Az első évben ennek 40 százalékát minőség-ellenőrzésre kell fordítani, így marketingre 60 százalék marad. A mostani megállapodás nem visszamenőleges, tehát csak az ezután eladott borok után kell majd fizetni. Szakértők szerint leghamarabb 2007 tavaszára gyűlhetnek össze marketingcélra felhasználható pénzek, vagyis e szempontból ez az év elveszett.
A borászok a mostani megállapodással elsősorban arra törekednek, hogy a marketingpénzekről hosszabb távon is maguk dönthessenek. A hatékonyabb felhasználás érdekében alakult meg – civil kezdeményezésként - a Magyar Bormarketing Kht. is. Korábban az agrártárca is megosztott volt abban, hogy a marketingforrások elköltéséről a saját tulajdonában lévő AMC vagy valamely ágazati szervezet döntsön. Szakértők szerint a forrásokat azért kell a többi állami marketingpénztől elkülönítetten kezelni, hogy azok teljes biztonsággal a borszektorban maradjanak. Emellett így a piaci szereplők maguk határozhatnak arról, milyen feladatokra célszerű leginkább felhasználni az általuk befizetett összegeket.
