Szelektív hulladékgyűjtés

Újrahasznosítás. A csomagolóanyag-ipar számára jelenleg a környezetvédelmi elvárások, valamint az uniós kvóták teljesítése jelenti a legnagyobb kihívást – hangsúlyozta Kertész Béla, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Az uniós előírás az, hogy Magyarországon 2012-ben a csomagolási hulladék hatvan százalékát újrahasznosítsák. A megadott kvótából öt százalékot tehet ki az a mennyiség, amelyet el lehet égetni. A főtitkár leszögezte: ahhoz, hogy a 60 százalékos arányt Magyarország teljesíteni tudja, még intenzívebbé kell válnia a szelektív hulladékgyűjtésnek, hiszen a kommunális szemétből már nem lehet kiválogatni az újrahasznosítható csomagolási hulladékot. Az iparban és a kereskedelemben jól megoldott ennek az összegyűjtése, válogatása, több a tennivaló viszont a lakossági szelektív gyűjtés területén. Mint ismeretes, Magyarországon is több közhasznú társaság alakult már, amelyek feladatkörébe tartozik a gyűjtés és újrahasznosítás koordinálása. A lakossági szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban vegyesek a tapasztalatok. Vannak régiók, ahol jól működik a rendszer, de vidéken akadnak olyan területek is, ahol 20-25 kilométeres körzetben mindössze egyetlen gyűjtősziget van, s annak kézzelfogható haszna legfeljebb a tudatformálásban lehet.

Az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója, Viszkei György elmondta: megítélése szerint a 60 százalékos újrahasznosítási kvótát 2012-re Magyarország teljesíteni tudja. Hozzátette: egy-egy anyagfajtára is megadták az újrahasznosítási arányt, s ennek teljesítése egyes esetekben gondot jelenthet. Példaként említette az üveget, ahol az uniós előírás 60 százalékos újrahasznosításról szól. Ennek a teljesítése azért nehéz, mert az üveghulladék döntő többsége a háztartásokban keletkezik, s jelenleg Magyarországon 21-22 százalékát hasznosítják újra. Az Öko-Pannon Kht.-hoz 650 település – 4,2-4,3 millió lakos – hulladékgyűjtési feladatainak koordinálása tartozik. A társaság a lakossági szelektív gyűjtőrendszerek működtetésére az idén 1,2 milliárd forintot biztosít, ennek egyharmadát a főváros kapja. Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a lakossági szelektív hulladékgyűjtésnél mindig regionális rendszerekben kell gondolkodni. Példaként említette, hogy egy kistelepülésen hiába létesítenek gyűjtőszigetet – ha a hulladékot a száz kilométerre lévő válogatóba kell elszállítani, a működtetés már gazdaságtalan. A gyakorlat az, hogy egy-egy megyei jogú város a központ, ahol van válogató, és amelyek a környező települések szelektív hulladékát is fogadni tudják. Az Öko-Pannon Kht.-hez tartozó településeken – 100-300 ezer lakosonként – negyven regionális gyűjtőrendszer működik.

Viszkei György elmondta, hogy a csomagolási hulladékok 99 százalékánál nincs probléma az újrahasznosítással, kivételt jelent a színes üveg, valamint a kombinált italdobozok hazai feldolgozása. Ezért ezeket a közeli országokban dolgoztatják fel. VG