BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tavasszal búzahiány fenyeget

A jövő év tavaszára búzahiány is kialakulhat az országban a magyar termény iránti fokozott nemzetközi kereslet miatt. Lakatos Zoltán, a hazai feldolgozókat és kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség elnöke a Világgazdaságnak elmondta: a várható helyzettel „mindenképpen foglalkozni kell”, mivel a malmok éves őrlési szükségletéből 250-300 ezer tonna búza hiányzik.

Az ország kenyérellátásához 1,2 millió tonna búzára van szükség, de egyes malmok készletük egy részének beszerzését elhalasztották. Ennek elsődleges oka, hogy a tonnánkénti terményárak – szemben a tavalyi 23-24 ezer forinttal – 30 ezer forint fölé nőttek, és ezt a mai lisztárak nem viselik el. Az erőteljes exportkereslet miatt ugyanakkor az valószínűsíthető, hogy a búza később sem lesz olcsóbb, sőt jövőre a piacon tényleges hiány léphet fel. Ezért a Gabonaszövetség azt szorgalmazza, hogy az agrártárca tavaszig „tartalékoljon” legalább 200 ezer tonna árut a korábbi években felvásárolt intervenciós készletből. A minisztériumhoz tartozó kifizető ügynökség az elmúlt két évben mintegy 2 millió tonna búzát vett meg, de ebből az uniós felszabadítási döntések nyomán ma már csak 400 ezer tonnányi van meg.

A búzaárak növekedése miatt további folyamatos lisztdrágulás várható a hazai piacon – jelentette ki Lakatos Zoltán. A malmoknak május óta 10-12 százalékos áremelést sikerült elfogadtatniuk partnereikkel, októberben pedig – közölte a szövetség elnöke – újabb 10 százalék körüli árnövelés válik szükségessé. Sőt, a következő hónapok ismét drágulást hozhatnak, ha – amint azt egyes előrejelzések előrevetítik – a tonnánkénti búzaárak 35 ezer forint fölé szöknek. Így októberben kilónként 55-56 forintos, később 60 forintot megközelítő malmi átadási lisztárak alakulhatnak ki. A jelentős áremelkedéssel járó világpiaci kereslet alapvetően időjárási okokkal magyarázható. Magyarországon az idén speciális helyzetet teremt, hogy a környező országok közül nemcsak a hagyományos vásárlók (a jugoszláv utódállamok és Olaszország) jelentek meg, hanem több északabbra fekvő állam (főként Német-, Lengyel- és Csehország) is vevőként lépett fel, még inkább felhajtva a búzárakat. Az új vásárlók a mai napig jelentős búzakészletet vonnak ki a magyar piacról.

Az eladható árukeretet ugyanakkor szűkíti, hogy a 4,4 millió tonnás ez évi termés jóval alulmúlja a tavaly betakarított, 5,1 milliós mennyiséget. A belső felhasználás viszont csak 2,3-2,4 millióra tehető, így mintegy 2 millió tonnás exportalap képződik. Bár a kivitelt logisztikai korlátok nehezítik, a nemzetközi kereslet tavaszra a teljes többletet eltüntetheti. Ez lehet az oka annak is, hogy az idén búzából várhatóan nem lesz intervenciós felajánlás a novembertől induló újabb átvételi szezonban. VG

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.