Adóamnesztia – idézőjelbe téve
Az adózók jogkövető magatartását honorálja az ősszel elfogadott pénzügyi törvénycsomagnak egy speciális, a köztudatban „adóamnesztiaként” ismertté vált rendelkezése, amely kedvezményes lehetőséget biztosít az év végéig feltárt adókülönbözetek rendezésére. Ez azokra az adókra terjed ki, amelyeket az idén június 9-ét megelőzően vallottak be. Ha az adózó (nem csak a magánszemélyek) december 31-ig még azt megelőzően helyesbíti az adóbevallását, hogy vele szemben ellenőrzési eljárás indult volna, és bevallását önellenőrzéssel módosítja, az így feltárt adókülönbözetet önellenőrzési pótlék nélkül, részletekben fizetheti meg.
A részletfizetési kedvezmény a törvény erejénél fogva jár, időtartama a tartozás nagyságától függ. Az ötvenezer forintnál több, de a félmillió forintot meg nem haladó különbözet 12, az ötmillió forint feletti összeg 60 havi részletben törleszthető. (Az ötvenezer forintos vagy annál kevesebb tartozás egy összegben esedékes, de a magasabb összegű különbözet esetében is választható az egyösszegű fizetés.) A részleteket minden hó 20-áig kell megfizetni (legkésőbb ezen a napon a bankszámlát meg kell terhelni), s bármelyik részlet elmaradása esetén nemcsak a tartozás válik egy összegben esedékessé, hanem annak járulékai is, ideértve magát az önellenőrzési pótlékot is. Mint ismert, a késedelmi pótlék 50 százalékának megfelelő önellenőrzési pótlék megfizetésével az adózó mentesül a késedelmi pótlék alól, magával az önellenőrzéssel pedig az adóhiány esetére fizetendő adóbírság, illetve a késedelmes bevallás miatti mulasztási bírság alól. A részletfizetés elmulasztása tehát az önellenőrzéssel még az önellenőrzési pótléktól függetlenül is együtt járó könnyebbségektől is megfosztja az adózót, amellett, hogy magát a pótlékot is meg kell fizetni.
Fontos feltétel, hogy az adókülönbözet feltárására még az esetleges ellenőrzési eljárás megindulása előtt kerüljön sor, ami a törvény általános szabályai szerint az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítéséhez vagy a megbízólevél átadásához kötődik. Miután az önellenőrzéssel feltárt adókülönbözetet nyilvántartásba kell venni, a törvényhelyek egybevetéséből az következik, hogy a nyilvántartásba vételnek egy esetleges ellenőrzés esetén még az értesítés kézhezvétele, illetve a megbízólevél átadása előtt, legkésőbb 2006. december 31-ig meg kell történnie ahhoz, hogy az adózó a kedvezménnyel élhessen. Magának az önellenőrzési bevallásnak a határideje az általános szabályok szerint a helyesbítéstől számított 15 nap. S míg az önellenőrzés fő szabálya szerint a feltárt adókülönbözet és az önellenőrzési pótlék a bevallással együtt esedékes, addig a kedvezményes lehetőséggel élők az első részletet az önellenőrzési bevallás benyújtását követő hónap 20-áig kötelesek megfizetni.
Egyébként a kedvezményes tartozásrendezésre az önellenőrzés általános szabályai is vonatkoznak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az önellenőrzés keretében az adózó nem írhatja felül azon saját korábbi döntését, amely valamilyen törvényi választási lehetőségen alapult (nem dönthet például úgy visszamenőleg, hogy a vélelmezett költséghányad alkalmazása helyett tételes költségelszámolást választ). Adókedvezmény azonban utólag is igénybe vehető.
Az adóamnesztia szót ugyanakkor érdemes idézőjelek közé tenni. A pótlékmentesség és a részletfizetési kedvezmény ugyan valóban arra ösztönzi az adózókat, hogy korábbi bűneiket tárják fel, ez azonban nem jelent mentességet egy esetleges későbbi ellenőrzés alól. Az önellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot, ezért az adóhatóság bármikor maga is vizsgálhatja az önellenőrzési bevallás helyességét. Az önellenőrzési bevallással ráadásul megszakad és újrakezdődik az adó megállapításához való jog elévülése.
A szerző ügyvéd, adótanácsadó
