Hasznosítási stratégia készül
Elsősorban új tulajdonost keres a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) a 34 kiemelt, összességében több tízmilliárd forintot érő kormányzati ingatlanokra, de nem zárja ki, hogy bizonyos esetekben felújítás után bérbe ad néhányat – mondta Görözdi György, a vezérigazgató főtanácsadója, egyúttal a leendő kormányzati negyeddel foglalkozó, kulcsfontosságú szakember. A kitelepítendő minisztériumoknak még keresik a helyet, ám most nem erre, hanem a régiek hasznosítására összpontosítanak, s ennek alapján készül a stratégia.
A KVI-t természetesen ostromolja az a négy ingatlanfejlesztő csoport (TriGránit, Futureal, Fadesa, Leisztinger Tamás érdekeltségei), amelyik szeretné megszerezni az építés jogát. A szervezet egyelőre az önkormányzatoktól várja a javaslatot, hogy hol és miért érdemes elhelyezni az új negyedet. Az erről szóló felhívást az igazgatóság pénteken tette közzé. A kormányfő szerint a jelenleg 350 ezer négyzetméter helyett 160-180 ezer négyzetméter is elegendő lesz.
A mostani kormányzati épületek értékbecslésére vonatkozó pályázaton győztes két konzorcium november 30-át jelölte meg határidőként, addigra – sőt, talán még előbb – várhatóan befejezik a munkát. A KVI eddig két ütemben, 12 kormányzati ingatlanra adott listás megbízást. A listákon eddig csak a 250 millió forint feletti ingatlanok szerepelnek.
A közbeszerzési pályázatok keretében nyertes két konzorcium 2008. december 31-ig szóló megbízást nyert el a kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlanok felmérése kapcsán. A 250 millió forint feletti kategóriában az Immo-Bill Rt. és a Reorg Rt. konzorciuma, míg a 10–250 millió forint közöttinél a Perfekting Mérnöki Iroda Kft. és a Forsz Kft. alkotta páros volt a befutó. Az első kategóriában nyertes konzorcium ingatlanonként bruttó 633 600 forint fajlagos áron vállalta a munkát, kivételes (listán kívüli) rendelés esetén ingatlanonként 720 000, a műemléki érték meghatározásához négyzetméterenként 60 forintot számít fel a Közbeszerzési Értesítőben megjelent közlés szerint.
Ingatlanszakértők szerint bonyolítja az értékbecslők dolgát, hogy a nagy értékű, többnyire belvárosi épületek csak nehezen hasonlíthatók össze a kifejezetten irodai céllal felhúzott új tömbökkel. Csökkenti értéküket, hogy aránytalanul sokat kell költeni a korszerűsítésükre, ugyanakkor központi elhelyezkedésük miatt egyes befektetők vagy fejlesztők mégis üzletileg megfontolandónak tarthatják a vásárlást, illetve a későbbi beruházást. A kormányzat elsősorban azért akarja elhagyni a belváros közepét és a bel-budai bérleményeket, mert azok üzemeltetése az átlagnál sokkal drágább, és a belterek kevésbé igazíthatóak a folyamatosan változó igényekhez.
Az eddigi gyakorlat szerint a tárcák maguk használták fel az ingatlanaik eladásából befolyó összeg négyötödét, 20 százalékot kellett átadni a KVI-nak. A most érvényben lévő szabályozás alapján az egész összeget a KVI kapja, majd a Pénzügyminisztérium javaslata alapján a kormány dönti el, hogy mi lesz a sorsa. MN
