Kattintásos megtévesztések
A kattintásonkénti fizetés (pay per click) rendszerű online hirdetések többféle visszaélést is lehetővé tesznek. Az egyszerűbb az, amikor a konkurens cég hirdetéseire kattintgatva lefogyasztjuk annak keretét, s ennek eredményeként a hirdetés el is tűnhet. Cselesebb módszer (ezt követte állítólag a budapesti Kiss Roland is), ha a saját honlapjainkon a Yahoo!-nál vagy Google-nál előfizetett reklámokat helyezzük el, elérjük, hogy a kereséseknél jó pozícióba kerüljenek, majd ráveszünk néhány száz internetezőt arra, hogy ezekről az oldalakról látogassanak el a hirdetők honlapjára. Ha ott megfelelően aktívak – például kimásolnak egy szövegrészletet vagy feliratkoznak a levelezőlistára –, akkor a cég potenciális ügyfélnek tekinti őket, és a Yahoo!-nak vagy a Google-nak kifizetett összegből a reklámhonlap fenntartója komoly jutalékot tehet zsebre.
Az efféle kattintásos csalások jogi háttere egyelőre bizonytalan: az FBI és az USA postai felügyelete az elmúlt hetekben kezdte vizsgálni, hogy a tevékenység (szövetségi) törvénybe ütközik-e. Ahhoz mindazonáltal nem férhet kétség, hogy a hirdetőket jelentős kár éri: csak az Egyesült Államokban félmilliárd dollárra becsülik a kattintásos csalók által okozott kár mértékét.
Novák Péter, a Kirowski ügyvezetője szerint a probléma Magyarországon lényegében ismeretlen, mivel a terület – annak ellenére, hogy potenciálisan a leghatékonyabb marketingeszköz – most még alig van jelen az online hirdetési piacon. A Magyar Reklámszövetség internettagozatának adatai szerint a hazai online reklámpiac mérete 2005-ben körülbelül 6,9 milliárd forint volt, ebből a keresőmarketing a szakember véleménye szerint – az egyesült államokbeli 40 százalékos, illetve az európai 20 százalék fölötti aránnyal szemben – mindössze ötszázalékos szeletet hasított ki.
Berényi Konrád, az Onlinemarketing.hu Kft. tanácsadója szerint a kattintásalapú reklámok közül a legolcsóbbak öt forintba kerülnek, az átlagár 20-50 forint körül mozog; az árak azonban egy kampány során – több tényező, így a kattintások száma és valószínűsége függvényében – folyamatosan változhatnak.
A magyar piac egyik legrégebbi szereplője a Hírek Media Kft. által 2002-ben alapított CTnetwork. Kristók Balázs, a cég kkv-üzletágának igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a náluk megrendelt pay per click hirdetések nem a keresőhöz kapcsolódnak, hanem a partneroldalakon jelennek meg. A cég a Google-lal és a Yahoo!-val ellentétben nem alkalmaz licitrendszert (amelynek során a többet fizető hirdetők jobb pozícióba kerülhetnek), az ár kattintásonként egységesen 30 forint. Az igazgató elmondta: a CTnetwork rendszere a hirdetők védelmében és az esetleges visszaélések kiszűrése érdekében folyamatosan egy védő algoritmussal működteti a hirdetéseket, amelyek az esetek többségében meggátolják a reklámozók egyenlegének nem valós lefogyasztását. Magyarországon a visszaélések száma a védelmi programoknak és a folyamatos ellenőrzésnek köszönhetően olyan alacsony szinten tartható, hogy nem okoz értékelhető veszteséget a hirdetőnek.
Szutor Ferenc, az Adverticum kereskedelmi igazgatója szintén úgy véli, hogy a keresőszavas hirdetések piaca jelenleg nem túlságosan nagy. Az elsősorban bannerkampányokra specializálódott Adverticum hasonló szolgáltatásának lényege, hogy ha egy keresőmezőbe beírt szóra van a cégnél hirdető, akkor annak szöveges reklámja megje-lenik a találati lista bannerzónájában. A fizetés alapja mindazonáltal nem feltétlenül az átkattintás. A gyanús kattintások csak a hirdető honlapjának statisztikájában jelennek meg, az Adverticum modulja nem vesz róluk tudomást – bár panasz még nem érkezett a céghez.
Nem találkoztak még reklamációval az Etarget munkatársai sem. Kálmán Tamás, a cseh és szlovák piacon is jelen lévő cég magyarországi vezetője szerint amellett, hogy a hamis kattintások viszonylag könnyen kiszűrhetők – webanalitikai eszközök segítségével megállapítható, ki számít valós érdeklődőnek, a szélhámosok pedig levehetők a listáról –, a magyar piac egyfajta természetes védettséget is élvez. A reklámozók többsége kizárólag magyaroknak hirdet, így több millió forintot csak úgy lehetne keresni, ha a teljes hazai piac összes hirdetőjét heteken keresztül félrevezetnénk. A védettség másik forrása, hogy Magyarországon csak néhány olyan honlap van, amelynek népszerűsége eléri azt a szintet, amelyen az adatsorok már olyan hosszúak, hogy bennük a csalók könynyebben megbújhatnak. Ezekkel az oldalakkal az Etarget (is) különmegállapodást köt, aminek eredményeként a nyerészkedők fokozottabb figyelemmel követhetők nyomon, és ha szükséges, gyorsan letilthatók (a hirdetők pedig kompenzálhatók).
