Több támogatást a kkv-knak
A növekedés és az egyensúly biztosítása, a strukturális reformok elindítása égető feladat Magyarországon. Megvalósításuk nélkül nem lehet megőrizni és javítani a gazdaság versenyképességét, nem lehetnek életképesek a kis- és középvállalkozások, nem lehet tovább mélyíteni az integrációt - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, miután Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos részvételével megvitatták az Új Magyarország fejlesztési tervet.
Nem tartható fenn a gazdaságban az a hosszabb ideje uralkodó állapot, amelyet a költségvetési túlköltekezés, a strukturális reformok halogatása jellemez, jelentős többletterheket és versenyhátrányt okozva a hazai vállalkozóknak uniós társaikkal szemben – szögezte le a kamarák álláspontját ismertetve az MKIK elnöke. A kamarák ezért rendkívül fontosnak tartják a 2007–2013-as időszakra szóló Új Magyarország fejlesztési terv összehangolását a konvergenciaprogrammal. Ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy a konvergenciaprogram nagyjában-egészében megfelel az egyensúlyi követelményeknek, ám kevéssé összpontosít a növekedésre. Fennáll a veszélye annak, hogy a konvergenciaprogram és az Új Magyarország fejlesztési terv intézkedései kioltják egymást. Ebben az összefüggésben fokozottan ügyelni kell arra, hogy a programok és a tervek reális helyzetelemzésre épüljenek, egymás között konzisztensek (NFT – konvergenciaprogram – reformok - gazdaságpolitikai eszköztár) legyenek, és következetesen végre is hajtsák őket.
A kamarák a kezdetektől fogva képviselik azt az álláspontot, hogy a fejlesztési terv csak abban az esetben hozhatja meg a várt eredményt, ha a magyar gazdaság fejlődésében a fejlesztéspolitika és a versenyképesség növelése kapja a kulcsszerepet. A költségvetés jelenlegi helyzetében alapvető követelménynek tartjuk, hogy olyan programok kapjanak prioritást, amelyek gazdasági hozama már rövid távon is érzékelhető a GDP növekedésében, a foglalkoztatás bővülésében – részletezte a kamarai véleményt Parragh László. Fontos továbbá, hogy az EU- és a kapcsolódó források elosztásában a vállalkozói szféra nagyobb súlyt kapjon (és ez nem csak a gazdaságfejlesztési előirányzatra vonatkozik!).
Ennek érdekében a gazdasági kamarákat – a tervezéstől kezdve az egyes programok felügyeletéig – valamennyi operatív programnál tényleges partnerként, közreműködő/kedvezményezett szervezetként indokolt bevonni a tervezési-fejlesztési-végrehajtási folyamatokba. A kamarák elsősorban az üzleti környezet javításával, klaszterek és beszállítói hálózatok szervezésével, képzéssel és tanácsadással, a piacra jutás elősegítésével, az információk áramoltatásával, tanácsadással tudják és kívánják elősegíteni a II. NFT megvalósítását. Az MKIK és az előző kormányok megállapodásban rögzítették, hogy a kamarák minden szinten teljes jogú tagként vegyenek részt a területfejlesztési tanácsokban. Ez a gyakorlat „felborult”. A tagságot mielőbb célszerű helyreállítani.
A vállalkozások jobb eligazodását szolgálná, ha a hazai és brüsszeli pályázatok folyamatosan aktualizált paramétereit magyarul, közérthető és visszakereshető formában tennék elérhetővé valamelyik kormányzati honlapon – szögezte le végül Parragh László. VG
Ösztönzési-megerősítési javaslatok
A kkv-k megerősítéséhez elsősorban tőkésítésre, vissza nem térítendő támogatások nyújtására van szükség. Az általuk közvetlenül igénybe vehető források arányának legalább 25-30 százalékot kell kitennie, és fontos, hogy ennek fele vissza nem térítendő támogatás legyen.Helyes lenne, ha a kutatás-fejlesztési pályázatokra elsősorban a vállalkozások nyújthatnának be pályázatokat, így nem kapnának teret az „öncélú megélhetési” kutatások.
Az üzleti szolgáltatások fejlesztését a kamarák országos hálózatára támaszkodva célszerű megoldani. Az üzleti központoknak jellemzően nincsenek valós vállalkozói kapcsolataik, szinte kizárólag mikrohiteleznek, vagyis „kváziköltségvetési szervek”.
A beszállítói piac bővítését szolgálhatja, ha a lehetőségekre, köztük a közbeszer-zési eljárásokra célzottan felkészítik a kkv-kat. E feladat ellátására a kereskedelmi és iparkamarák hálózata alkalmas.
Forrás: VG-gyűjtés
Helyes lenne, ha a kutatás-fejlesztési pályázatokra elsősorban a vállalkozások nyújthatnának be pályázatokat, így nem kapnának teret az „öncélú megélhetési” kutatások.
Az üzleti szolgáltatások fejlesztését a kamarák országos hálózatára támaszkodva célszerű megoldani. Az üzleti központoknak jellemzően nincsenek valós vállalkozói kapcsolataik, szinte kizárólag mikrohiteleznek, vagyis „kváziköltségvetési szervek”.
A beszállítói piac bővítését szolgálhatja, ha a lehetőségekre, köztük a közbeszer-zési eljárásokra célzottan felkészítik a kkv-kat. E feladat ellátására a kereskedelmi és iparkamarák hálózata alkalmas.
Forrás: VG-gyűjtés-->
