Áremelkedés nélkül bonthatók fel az áramcégekkel kötött szerződések?

A villamosenergia-ipari hosszútávú szerződések felbontása önmagában nem eredményezne áremelkedést - állítják a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) kutatói.

A REKK legfrissebb tanulmánya szerint a Magyar Villamos Művek Zrt. és a magyarországi erőművek között meglévő hosszútávú áramvásárlási szerződések felbontása 275 forintos euróárfolyam esetén 6,5 százalékkal megawattóránként 11.735 forintra mérsékelné a hazai villamosenergia nagykereskedelmi árát. A tanulmány utal arra, hogy az eddigi vizsgálatok alapján az Európai Bizottság várhatóan jövő januárban határozatban mondja ki a hosszútávú áramvásárlási szerződések jogszerűtlenségét, mivel nincsenek összhangban a 2007 közepén esedékes teljes energiaipari piacnyitással.

A magyarországi erőművek és a villamosenergia-nagykereskedő, az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) az 1995-96. évi privatizáció során kötöttek jellemzően húsz évre szóló hosszú távú szerződéseket. A megállapodások felbontása ellen a szakmából sokan azzal érvelnek, hogy ezek nélkül a befektetők nem fognak bele erőműberuházásokba.

Kaderják Péter, az intézet vezetője a tanulmány megjelenése alkalmából hétfőn Budapesten sajtóbeszélgetésen felvetette, hogy a szerződések megszüntetése miatt esetleg kompenzálni kellene az erőműtulajdonosokat. Ennek nagyságrendjét 100 milliárd forint alá becsülte. Kaderják Péter rámutatott: a teljes liberalizáció csökkentené a nagykereskedelmi árakat, de a végfelhasználó árak "esetleges elszabadulása" már a versenyfelügyelet hatásköre lenne. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy magyarországi szabadpiaci árakra döntő hatást gyakorolnak a külpiaci árak.

Paizs László, a REKK főmunkatársa, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdasági Kutatóintézetének kutatója rámutatott, hogy jelenleg Magyarországon az erőművek között nincs igazi verseny a hosszútávú áramvásárlási szerződések miatt. A szerződések megszüntetésével a kutatók szerint az erőművek nem járnának rosszul, egyesek számára éppenhogy előnyösebb lenne az új helyzet. A közvetve állami tulajdonban lévő Paksi Atomerőmű Zrt.-nek, az alacsony termelési költségek miatt, kifejezetten előnyös lenne a verseny. Ugyanakkor a szerződések felmondása az atomerőmű társaságot nem érintené, hiszen az 100 százalékban az MVM tulajdona. Az import lehetősége - főleg a keleti irányból - a hálózat kiépítettsége miatt kedvező - emelte ki Kaderják Péter. Ez segítheti a néhány szereplős magyar piacon a verseny erősödését.

Paizs László kiemelte, hogy a tanulmány rövidtávú árelőrejelzésre vállalkozott. Annyi a tanulmány alapján megállapítható, hogy az ár jól végrehajtott liberalizáció piaci kockázattá redukálja az erőműépítésbe fektetők kockázatát. A REKK szerint a versenyző környezetben nagyobb esélye van az új kapacitások kiépítésének. (MTI Eco)