Csak politikai alkuval kaphatna olcsóbban gázt Magyarország? Nem próbáltuk

"Nem emeltünk árat Magyarországnak" – mondta tegnap a Magyar Hírlapnak a Gazprom egyik vezetője, megerősítve a gázóriás szóvivőjének előző napi nyilatkozatát. Szergej Kuprijanov szerint továbbra is a 2015-ig érvényes szerződés árképlete alapján jut hazánk gázhoz. Ez az ár azonban lényegesen magasabb, mint a köztudatban lévő ezer köbméterenkénti 250 dollár – ez az uniós átlag, amit állítólag 293 dollárra emel jövőre a Gazprom. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. igazgatója 280 dollárra becsülte ezt az értéket.

A Népszabadság forrásai a lap tegnapi számában 295-300 dollárról számoltak be. A gázt vásárló E.ON Földgáz Trade kommunikációs igazgatója üzleti titokra hivatkozva nem árult el pontos értéket. Kutas István arról sem tudott beszámolni, hogy az E.ON mennyiért vásárol odahaza.

A GKI számításai szerint Németország legalább háromszáz dollárt fizet jelenleg ezer köbméterért. Olcsóbban jut ellenben orosz gázhoz Olaszország vagy éppen Csehország.

A különbség oka a gázszállítási szerződések többségében lévő árképletben keresendő.

"Az utóbbi öt-hat évben ez az árképzés előnyös volt Magyarországnak, a többi országhoz képest inkább olcsóbban kaptuk a gázt" – mondta Hegedűs Miklós. Miután az idén a gázolaj ára nagyon gyorsan emelkedett, valamivel az európai átlagár fölött kapjuk és fogjuk kapni a gázt. Ellenpéldaként itt van a már említett Csehország, ahol az E.ON legnagyobb német konkurense állapodott meg a Gazprommal.
Az RWE inkább a fűtőolajhoz kötötte a gázárat, így a cseheknél januártól átlagosan 4,2 százalékkal csökken a lakossági földgáz ára.

Hegedűs szerint nem biztos, hogy érdemes lenne követni a cseheket, mert lehet, hogy most jobban járnánk, a következő években viszont rosszabbul. A lap egy grafikont is közöl, amely az orosz gáz importárát mutatja be Magyar-, Német- és Olaszországban. Az ábrából látható, hogy a három ár az elmúlt tíz évben együtt mozgott: 2000-2001-ben a magyar gázimport ára volt a legmagasabb, míg 2004-ben a legalacsonyabb.

Hegedűs azért említ egy lehetőséget: bár gazdasági alkuval nincs lehetőség arra, hogy olcsóbban kapjuk a gázt, politikai megállapodással azonban lehetne próbálkozni.

A Moszkva-barát posztszovjet köztársaságok például olcsóbban jutnak az orosz gázhoz, míg ellenpélda is akad: a Kremllel szembeszegülők közül legutóbb Grúzia kapott "áremelési" fenyegetést. A magyar–orosz viszony az utóbbi években egyre szorosabbá vált. Felvetődött-e politikai alku a gázról?
A magyar gazdasági minisztériumban a "gázkérdésről" csak annyit árultak el a lapnak, hogy azt az említett 2015-ig szóló megállapodás szabályozza. Orosz forrásaink szerint a kétoldalú tárgyalásokon mindig a biztos és hosszú távú ellátásról volt szó, árról nem.

"Lehetett volna? Lehetett volna" – válaszolt röviden az orosz energetikai minisztérium a közelmúltban Budapesten is megforduló középvezetője. Magyar részről azonban csak az elmúlt hetekben tapasztaltak ilyen irányú megkeresést, felső szintű – értsd: Kreml általi – jóváhagyás nélkül azonban erről most már késő beszélni, a "hajó elment". Kóka János az elmúlt hetekben járt Moszkvában, látogatása részleteiről azonban sem ő, sem a tárca nem kívánt beszámolni. Kóka korábban csak azt tartotta fontosnak hangsúlyozni: Magyarország téli gázellátása ezúttal biztos. (Magyar Hírlap)