Homály: Miért kapjuk mi a legdrágábban a gázt? - Titok sűrű fellege
A Gazprom, a cég igazgatótanácsának készült előterjesztés szerint jövőre a földgázért rekordárat kér Európától: 293 dollárt, az ideinél 17,2 százalékkal magasabb átlagárat szeretne behajtani.
A hétfőn megjelent információra a gazdasági minisztérium tegnap úgy reagált, hogy Magyarországot a bejelentés nem érinti, köszönhetően a hosszú távra kötött szerződéseknek, amelyek előre megszabják a két fél közötti árszintet.
A Népszabadság szerint ugyanakkor ennek aligha örülnének a hazai fogyasztók, ha ismernék a szerződések titokban tartott feltételeit. Állítólag ugyanis Magyarország már idén is annyit fizetett e megállapodások alapján az orosz gázóriásnak, amennyit Európa átlagosan jövőre fog, a jelentős áremelés után.
A nyugat-európai országok ebben az évben orosz lapinformációk alapján "átlagosan" 250 dollárért jutottak a gáz ezer köbméteréhez. Magyarország ezzel szemben jelenleg 1000 köbméterenként 295-300 dollárért vásárol a Gazpromtól. Ez teszi ki a magyar import mintegy 80 százalékát. A többi, egyébként szintén orosz eredetű gázt a német E.ON Ruhrgastól, illetve a francia Gaz de France-tól szerezzük be, ennél még drágábban.
Az értesülést a gazdasági tárcánál nem kommentálták, úgy tudni ugyanakkor, hogy Kóka János gazdasági miniszter éppen ez okból tárgyalt nemrég Moszkvában: a Gazprom és Magyarország között létrejött stratégiai együttműködésre hivatkozva azt kérte az orosz gázmonopóliumtól, hogy az vizsgálja felül, és lehetőség szerint csökkentse az ide szállított gáz árát.
A magyar importárak pontos mértékét hosszú ideje a titok sűrű fellege övezi. Az érdekeltek általában ezt azzal szokták elintézni, hogy magáncégek közötti szerződésről, tehát üzleti titokról van szó.
A Népszabadság így számtalan megbízható forrásból korábban egymásnak homlokegyenest ellentmondó információkhoz jutott a tárgyban. Az információt látszik megerősíteni ugyanakkor a GKI Energiakutató Kft. minap közzétett tanulmánya is, amely - forrásmegjelölés nélkül - közölt egy ábrát a magyar mellett a 2006 elején érvényes német, a belga, az olasz és a spanyol importárakról. Ebből is az a szomorú tény olvasható ki, hogy Magyarországnál e körben csak Olaszország fizetett többet, a legolcsóbb németek szintje pedig akkor 250 dollár körül állt.
Ahhoz, hogy az MTI tudósításában szereplő, idén 250 dolláros nyugat-európai átlagár kijöjjön, egyes nyugat-európai országoknak még ennél is olcsóbban kellett kapniuk a földgázt. Egyes források szerint ugyanis a magyarországinál Romániában, Lengyelországban és Franciaországban még magasabb is a tarifa.
A Gazprom Magyarország felé októberig egy másik forrás szerint 280, azóta pedig 300 dollár "körüli" áron számlázott. Ez pár dollárral már magasabb annál a 293 dolláros árszintnél, amelyre az orosz cég a nyugat-európai "átlagot" jövőre emelné. Ráadásul, az olajárak legyenek most akármilyen alacsonyak, a visszamenőleges ármegállapítás miatt állítólag januártól további emelés is elképzelhető. Igaz, egy másik vélemény szerint az alacsony olajárak később ide is begyűrűznek, így 2007 átlagában megmarad a 300 dollár körüli tarifánk.
Annak, hogy miért magas a magyar számla, sok oka lehet. A Mol gáznagykereskedő cégét év elején megvásárló német E.ON ezt firtató kérdésre azt szokta mondani, hogy a hosszú távú szerződést a Mol kötötte, annak 2015-ös határidejéig nincs módja egyoldalúan változtatni azon. A cégen azonban van némi pszichológiai nyomás, ugyanis a Mol-gázüzletág vásárlása előtt olyan hírek terjedtek el, hogy az E.ON nagyobb mérete folytán segíthet alacsonyabb árat kialkudni Magyarország számára. Miközben anyaországában a német-orosz tárgyalások nemrég a gázárak vonatkozásában is sikerre vezettek, Magyarországon ez még nem történt meg. (Népszabadság)
