Leleplezett hazugságok

Felderítés. Egyre többször fordul elő, hogy a vállalatok úgy vélik, információ szivárog ki a cégtől vagy bűncselekmény történt, és az elkövetőt a munkatársak között kell keresni. Ilyen esetekben nem fordulnak azonnal a rendőrséghez, hanem „házon belül” igyekeznek megoldani a problémát. Ebben olyan módszer segíti őket, amellyel kivédhetők a különböző kockázati tényezők, csökkenthetők a munkahelyeken elkövetett visszaélések, és konkrét bűncselekmények kiderítése is lehetővé válik. A módszer nem más, mint a poligráfos, vagyis a hazugságvizsgálat.
Ennek alkalmazása csak szigorúan törvényes keretek között történhet – hangsúlyozta az Anima Polygraph Kft. ügyvezető igazgatója. Kis György lapunknak elmondta, hogy a vizsgálandó személynek írásban bele kell egyezni a poligráf használatába, a vizsgálatvezetőnek pedig minden szükséges jogi információt meg kell adnia. Így el kell mondania, hogyan zajlik a vizsgálat, sőt a felteendő kérdéseket is előre megbeszélik. „Az a tény azonban, hogy tudjuk a kérdéseket, egyáltalán nem jelenti azt, hogy be tudjuk csapni a műszert” – húzta alá Kiss György. Az előzetes procedúrák után a vizsgálatvezető felcsatolja az érzékelőket, majd egy játék segítségével bemutatja a készülék működését. Ezzel meggyőződhet a vizsgálandó személy arról, hogy az ő idegrendszerének is megfelelően működik a berendezés, amely a hazugságot még egy játék keretében is kimutatja. Ezután kezdődik a tényleges vizsgálat, amelyben a vizsgált személy kérdéseket kap, amelyekre igennel vagy nemmel kell válaszolnia. A poligráf a válaszokat követő autonóm idegrendszeri változásokat regisztrálja, ezekből lehet megállapítani, hogy a kérdésre adott válasz igaz volt-e vagy sem. Egy kérdéssorozatot többször is megismételnek, majd más és más kérdéssorozatok is következnek. A vizsgálatvezető azt állapítja meg, hogy a vizsgált személy szavahihetősége megkérdőjelezhető-e vagy sem. Az eredményeket a vizsgálatvezető közli a vizsgált személlyel.
Mint azt Kis Györgytől megtudtuk, számos olyan eset előfordult már, amikor a poligráfos vizsgálat derített fényt az igazságra. Az egyik disztribúciós cégnél például elszaporodtak a vállalaton belüli lopások, valamint az olyan gépkocsifeltörések, amikor a cég munkatársa úgy hagyta őrizetlenül a gépkocsit, hogy abban komoly értékek voltak, ezáltal tehát jelentős károk keletkeztek. A vállalati vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy ez szervezetten, belső emberek közreműködésével történik. „Ekkor egy átfogó vállalati humánbiztonsági kockázatelemzést végeztünk, amelynek egyik eszköze a poligráf alkalmazása volt” – mondta az ügyvezető igazgató. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy a cég egy bűnözői csoport célpontja volt, amelynek tagjai a munkaerő-felvételeket követően munkatársként beszivárogtak a vállalathoz, és belülről szervezték a lopásokat. A kockázatelemzés eredményeként – ahol nagy szerepet kapott a poligráf – egy éven belül sikerült felszámolni a visszaéléseket, és szinte nullára csökkenteni a káreseményeket. Egy másik esetben egy cég büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mivel a belső ellenőrzés feltárta, hogy a kassza 450 ezer forint hiányt mutat, a bizonylatokon pedig hamisítás nyomait lehetett felfedezni. A poligráfos vizsgálat fényt derített az elkövető személyére, s arra, hogy többen is érintettek a csalásban. A vizsgálatot több személyre kiterjesztették, és megállapítható volt, hogy a dolgozók több mint egy éve hamisítják a bizonylatokat, több mint 50 millió forintos kárt okozva ezzel a vállalatnak. A bűncselekményt az érintettek beismerték. BnyR

Vélemény

„Ha a vizsgálatot végző személy megfelelő körültekintéssel és tájékoztatással látja el a feladatát, akkor semmilyen pszichológiai következménye nem lehet a munkahelyi poligráfos vizsgálatnak - mondta Varga Katalin, az LTE Affektív Pszichológiai Intézeti Központ vezetője. Ha egy rendőrségi kihallgatásra gondolunk, ugyanez igaz: ha a vizsgálatot szakszerűen végzik, annak nem lehet tartósan kedvezőtlen pszichológiai következménye.”