Nincs orvos, megteszi a nővér is
Túlterhelt, és fokozatosan elöregszik az ápolói réteg, ezért egyre nagyobb veszélyben van a szakma jövője – így summázható annak a felmérésnek az eredménye, amelyet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) végzett országos szinten 83 aneszteziológiai és 76 intenzív osztály bevonásával. A kutatás ugyan valóban lesújtó képet mutat, de korántsem meglepőt, hiszen régóta tudott dolog, hogy az ország több régiójában – Budapesten és a Dunántúlon – ápolóhiány párosul az orvoshiány mellé.
„Az intenzív osztályokon dolgozó szakápolók többsége ugyan a fiatalabb korosztályhoz tartozik, de hosszabb távon nem tudják őket megtartani az osztályok, és a családalapítás után más területeken vállalnak munkát” – mondta lapunknak Balogh Zoltán. A MESZK elnöke hozzátette, hogy az aneszteziológia területén még súlyosabb a generációs probléma, hiszen a szakasszisztensek közel 100 százalékát a közép- és a nyugdíj előtt álló korosztály adja. Ugyanakkor regionális és megyei szinten is jelentős számban vannak olyan intenzív osztályok – a kórházak csaknem kétharmadában –, ahol a nappali vagy az éjszakai műszakban nem dolgozik szakápoló. „Jellemző, hogy még a diplomás ápolók sem rendelkeznek szakirányú végzettséggel” – mondta Balogh Zoltán.
Ugyanakkor nem meglepő, hogy a diplomás nővérek havi 100 ezer forintért nem hajlandók ezeken a helyeken dolgozni, ezért alakulhat úgy a munkaszervezés, hogy bizonyos időpontokra csak szakképzetlen ápolók jutnak. Ezenkívül ma már nincs különbség a hagyományos, illetve az intenzív osztályon dolgozók bére között, pedig utóbbi jóval nagyobb fizikai és pszichés terhet jelent, és az átlagost meghaladó odafigyelést követel. Ráadásul a hálapénzt is más osztályokon adják a betegek.
„Időszerűvé vált a jogosultsági körök felülvizsgálata és tisztázása, mert gyakran keverednek az orvosi és az ápolói tevékenységek. Sok olyan munkafolyamatot végeznek szakdolgozóink megbízással, illetve anélkül, ami nem tartozik a kompetenciakörükbe” – mondta a MESZK elnöke. Balogh példaként az újraélesztést, az intubációt és a lélegeztetőgépek beállítását említette, de az aneszteziológiákon sem jobb a helyzet. A törvény szerint ugyanis az asszisztens orvos nélkül nem altathat, mégis rendszeresen előfordul, hogy orvoshiányra hivatkozva ez megtörténik. „A nővér nem köthet be például transzfúziót; ilyen feladatot ők nem kapnak, mert csak orvos végezheti. Igaz, akadnak olyan feladatok, amelyeket elvégezhetne a nővér orvos felügyelete nélkül is, de ehhez jogszabály-módosításra lenne szükség” – mondta lapunknak Varga Ferenc.
A siófoki kórház főigazgatója hozzátette: kevesen választják ezt a pályát, mert több műszakban kell dolgozni, gyakran hét végén és ünnepnapon is, s ez elhivatottság nélkül aligha vállalható. Ugyanakkor a fiatal nővéreket az itteninél lényegesen magasabb fizetéssel ugyanúgy csábítják külföldre – most főleg az Egyesült Államokba –, mint az orvosokat. A kecskeméti megyei kórházban azonban bevallottan is rábíznak orvosi munkát a nővérekre. Ez azonban csak akkor történik, ha a végzettségük ehhez megfelelő – például főiskolai –, ezenkívül az osztályvezető főorvos meggyőződik arról, hogy az adott munkát a nővér valóban el tudja végezni. (AS-Network)
Gyulán még száz nővérre lenne szükség
Van, ahol nem okoz súlyos gondokat a nővérhiány. A hatvani Albert Schweitzer Kórház szolgáltatásait a közelmúltban magánosította a tulajdonos önkormányzat. Itt 20 nővér döntött úgy, hogy távozik. A mintegy 350 fős létszám azonban Kosztura László főigazgató főorvos szerint elegendő a feladatok ellátására. Gyulán más a helyzet. A Pándy Kálmán Megyei Kórházban régebben foglalkoztattak romániai nővéreket, de sokukat el kellett küldeni – tudtuk meg Halmosné Mészáros Magdolna ápolási igazgatótól. Az ápolásból jelenleg mintegy száz nővér hiányzik.
