Tavasztól szerződik az állami agrárkár-enyhítési biztosító

A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényt október 30-án fogadta el a parlament és november 10-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A záró rendelkezése szerint november 18-án lép hatályba az új jogszabály.

Maga a rendszer egy kvázi biztosító, amelyet a törvény szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kijelölt szervezet működtet.

A rendszer alapvető eleme az, hogy a gazdálkodók által befizetett összeghez az állam ezzel azonos összeget tesz be a kasszába, a működtető pedig ebből fizeti ki a károkat. Az állam kötelezettséget vállal arra, hogy minden évben befizeti a maga részét, és ha pénz marad a kasszában, akkor azt nem vonja el.

A regisztrált gazdálkodók szerződést kötnek a működtető szervezettel és vállalják, hogy szántó művelési ág esetén 1.000 forintot, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén pedig 3.000 forintot fizetnek be - az általuk művelt terület után - hektáronként. A befizetés határideje minden évben szeptember 30.

Kifizetésre - az így biztosított termelő - csak akkor jogosult, ha a kára (aszály-, árvíz-, belvíz- vagy pedig fagykár miatt) több, mint 30 százalékkal csökkenti a hozamértéket. Ennek kiszámítása úgy történik, hogy a megelőző három kármentes év átlagtermését összevetik a károsult év tényleges termésével. A különbséget külön jogszabályban meghatározott árakon forintosítják.

A kárenyhítő juttatás legfeljebb a hozamérték csökkenés összege lehet. Ha az adott évben a kasszában lévő pénz kevesebb, mint az összesített hozamérték csökkenés, úgy a rendszerrel szerződő valamennyi termelő arányosan kevesebb kártalanításhoz jut. Akinek üzleti biztosítása is van, szintén a hozamérték csökkenésig kaphat kártalanítást, de ebből le kell vonni azt az összeget, amit a biztosító kifizetett.

A károkat 10 napon belül kell bejelenteni, de azokat a működtető szervezet csak december 20-ig összegzi. A konkrét igények elbírálásának határideje a következő év február 28.-a. A kifizetési tervet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek is jóvá kell hagynia.

A biztosítók közel 700 milliárd forintos múlt évi díjbevételéből nem egészen 7 milliárddal részesednek a mezőgazdasági biztosítások a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint. A múlt évi adatoknál maradva: amíg az üzleti biztosítók összesített kárkifizetése 350 milliárdot (alig több, mint 50 százalék a díjbevételhez mérve) tett ki, addig az agrárbiztosításoknál az 5,6 milliárd forint már 82 százalékot jelent. Biztosítói szemmel nem egy jó üzlet ez.

Nem volt ez mindig így. A csúcson, 2003-ban például 19 milliárdos díjbevétel mellet 14,7 milliárd kárkifizetés állt. Előtte és utána mindig kisebb volt a mezőgazdasági biztosításokból származó bevételük a biztosítóknak. Ez volt az utolsó év, amikor az állam adott még támogatást az agrárbiztosításokra. Amúgy a támogatás hatása nyomon követhető a számokon, hiszen az ezredfordulón, 2000-ben 7,7 milliárd forint volt a díjbevétel (még mindig magasabb, mint a tavalyi!), majd évi 3-5 milliárdos növekedéssel érte el az említett csúcsot. (Ebben a periódusban a kárhányad 70 százalék körül ingadozott.)

Az ezredforduló óta az üzleti biztosítók közül az Allianz Hungária 40 százalék felett részesedik ebből a piacból. Második az OTP Garancia Biztosító a piac negyedével, majd a Generali-Providencia és az Argosz következik.

A mezőgazdasági biztosítások kétharmadát növénykárra kötik a gazdálkodók. Ez a múlt évben 4,6 milliárd forint díjelőírást (a díjbevétel ettől valamennyivel mindig elmarad) jelentett a 7 milliárdos teljes összegen belül. Ebből a tűz- és jégkár volt a tetemes, 3,9 milliárddal. A második helyen szereplő 284 milliós fagykár elenyésző nagyságú. Az állatbiztosítások 2,3 milliárdos díjelőírásán belül a baleset és betegség a döntő jelentőségű, hiszen valamivel több, mint 2 milliárdot tesz ki.

Márki János a MABISZ mezőgazdasági tagozatának vezetője korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott, a magyar agrárbiztosítás legnagyobb gondja, hogy a termelők jövedelme alacsony. Ebből pedig nem futja biztosításra. Kérdés, hogy az új rendszerbe a termelők mekkora hányada lép majd be. (MTI Eco)