Tisztázatlan, mi számolható el

A szolidaritási adóbefizetésekből a kormány jövőre 150-170 milliárd forintot vár. Az Audi által kilobbizott könnyítés – nevezetesen, hogy a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított költségekkel az adóalap csökkenthető – 3 milliárd forinttal mérsékelheti ezt a tételt. Probléma azonban, hogy szakértők szerint jelenleg nem definiálták pontosan, milyen költséget lehet k+f ráfordításként elszámolni. A járműipar mellett Magyarországon a gyógyszer- és információtechnológiai cégek költenek el nagyobb összegeket e célra, várhatóan ezeken a területeken jelenhet majd meg ez az összeg.

A gyógyszergyártók ennek megfelelően örömmel fogadták a kormány döntését. A most még tisztázatlan helyzetben a vállalatok úgy vélik, hogy a társasági adóhoz hasonlóan a szolidaritási adó alapjából is csak a kutatás-fejlesztési ráfordítások közvetlen része lesz levonható. A tisztázatlan kérdések miatt a cégek nagy része egyelőre nem becsülte meg az új döntés eredményhatását.

Orosz Jenő, a Sanofi Aventis kommunikációs igazgatója lapunk kérdésére elmondta: a hazánkban piacvezetőnek számító vállalat forgalmának 14-16 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, így számottevő megtakarításra számíthat e költségek levonása esetén.

Az Egis korábban 400-500 millióra becsülte a szolidaritási adó bevezetéséből származó többletkiadást. Marosffy László vezérigazgató-helyettes lapunknak jelezte: ez az összeg a k+f kiadások közvetlen részének levonhatósága esetén körülbelül 100 millió forinttal lehet kevesebb. Hozzátette: ha a k+f tevékenység közvetett részével is csökkenthető lesz az adóalap, az további mintegy 200 milliós megtakarítást jelenthet az Egisnek.

Krippl Zoltán, az Elcoteq Magyarország Kft. jogi és kommunikációs igazgatója lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a vállalat elsősorban gyártó cég, és ehhez kapcsolódóan 2,5 éve működteti fejlesztési részlegét. Prognózisaik szerint a szolidaritási adó összege nagyságrendileg megfelel azoknak a tételeknek, amelyeket az Elcoteq fejlesztésekre fordít. Jelenleg a társasági adóból nincs lehetősége a társaságnak leírni a kutatásra és fejlesztésre fordított költségeket.

Székely Borbála, az Ericsson Technikai Kft. kommunikációs igazgatója úgy véli, a szolidaritási adó által nyújtott kedvezmények kedvezően befolyásolják a vállalat jövőjét, a cég jelenleg is hatalmas összegeket fordít k+f-re, amely a társasági adó alapjából már régóta leírható. Jelenleg a becslések szerint a szolidaritási adó mértéke a cég k+f ráfordításainak 8 százalékát teszi ki. Így a parlament előtt fekvő javaslatnak nem lesz döntésbefolyásoló hatása az Ericsson jövőbeni magyarországi stratégiájára.

Virágh Adrienn, a SAP Labs Hungary PR-munkatársa úgy nyilatkozott, hogy a 2005-ben Magyarországra települt cég minden esetben él a jövő évtől bevezetni kívánt szolidaritási adó csökkentésére irányuló kedvezményekkel. Elmondta továbbá, hogy a SAP világszerte magasan képzett szoftverfejlesztőket, közgazdászokat és mérnököket foglalkoztat, itthon jelenleg 200 főt.

Szakértők szerint éppen ezért különösen hátrányos az új teher az üzleti szféra számára, hiszen a külföldi vállalatok a beruházási döntés meghozatalakor nagy hangsúlyt helyeznek az adókönnyítésekre, ráadásul a szolidaritási adó bevezetése révén a már Magyarországra települt multinacionális cégeknek a nyereségük után jóval nagyobb terhet kell befizetniük a büdzsébe annál, mint amenynyivel kalkuláltak a termelés hazánkba telepítésekor.

Szakértők szerint éppen ezért különösen hátrányos az új teher az üzleti szféra számára, hiszen a külföldi vállalatok a beruházási döntés meghozatalakor nagy hangsúlyt helyeznek az adókönnyítésekre, ráadásul a szolidaritási adó bevezetése révén a már Magyarországra települt multinacionális cégeknek a nyereségük után jóval nagyobb terhet kell befizetniük a büdzsébe annál, mint amenynyivel kalkuláltak a termelés hazánkba telepítésekor. -->