Válságkezelő vállalatok
Az utóbbi időben egyre szaporodnak a hírnevükre igencsak kényes nagy cégek körüli botrányok. Hogyan kezelik a cégvezetők a válsághelyzetet, és vajon az általuk követett politika eredményesnek bizonyul-e? Többek között ezt vizsgálta egy nemzetközi felmérésben a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadó megbízásából a KRC Research kutatóintézet.
A nyilvános bocsánatkérés kevésbé hatékony eszköz a társaság megtépázott hírnevének helyreállításához – vélik a nemzetközi nagyvállalatok vezetői. A bocsánatkérésre legfeljebb a felelősség felvállalása miatt van szükség. A megkérdezett közel ezer vállalatvezető mintegy háromnegyede úgy gondolja, hogy a legjobb módszer a hírnév helyreállításához, ha a vállalat bejelenti, milyen konkrét lépéseket tervez tenni a probléma megoldására, kialakít egy válság-előrejelző rendszert és olyan folyamatokat épít be a működésébe, amelyek bizonyítják, hogy a cég elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett. Éppúgy fontos a jogi szakértővel való egyeztetés a válság nyilvános kommentálása előtt, mint a rendszeres tájékoztatás a probléma megoldására tett erőfeszítések eredményeiről. Lényeg, hogy a történtek minél előbb kerüljenek nyilvánosságra. Ezek a lépések segíthetnek a kedvezőtlen médiavisszhang megfékezésében is, mivel bizonyítják, hogy a vállalat viselkedése átlátható és kezdeményező szerepet vállal a válság kezelésében. A nemzetközi cégek vezetőinek többsége egyetértett abban, hogy nem a webes naplóírók (bloggerek) kritikáinak megválaszolása a legelső feladat a vállalati hírnév helyreállításában. A döntéshozók szerint előbb a probléma megoldására kell koncentrálni, és csak azután reagálni a világhálón tévesen megjelent információkra. Bár a kutatás nem terjedt ki Magyarországra, Szűcs Ervin, a Weber Shandwick budapesti irodájának a vezetője szerint a hazai vállalatokra ma még inkább a reaktív és szégyenlős hozzáállás a jellemző a válságok kezelése kapcsán. Sajnálatosan kevés magyarországi cég előrelátása terjed ki a hatékony válságmegelőzési rendszerek alkalmazására, ennek megfelelően a baj bekövetkeztekor sok esetben kapkodnak, ez gyakran a válság eszkalálódásához vezet. Szűcs szerint ilyen helyzetben a magyar vállalatvezetők nagyobb arányban próbálnak a háttérben maradni, mint a nemzetközi menedzserek. SGy
