Vizitdíj: kaotikus vagy problémamentes lesz a fizetés?
„Mi a panasza? Mielőtt belenéznék a torkába, legyen kedves a háromszáz forintot...” – januártól valószínűleg így kezdődik majd egy háziorvosi vizit. A képviselők még az őszi ülésszakban szavaznak a vizit- és a kórházi napidíj bevezetéséről is, de a gyakorlati megvalósítás egyes részleteit miniszteri rendeletek szabályozzák majd. Ezek többsége még kidolgozás alatt áll. Horváth Ágnes, az egészségügyi minisztérium államtitkára lapunknak elmondta: annak eldöntése például, hogy a betegeknek a vizsgálat előtt vagy után kell fizetniük, az adott intézmény hatáskörébe tartozik majd. „Praktikusabbnak tartanánk, ha a beteg a vizsgálat előtt fizetné ki a 300 forintot – mondta lapunknak az államtitkár – azt is szeretnénk, ha a beteg akár bankkártyával vagy az önkéntes alapon igénybe vehető egészségbiztosítási kártyájával is rendezhetné a számlát”.
Szerinte elegendő idő áll rendelkezésre az átállásra, hiszen a háziorvosi rendelőkben, járóbeteg-központokban és a kórházakban már elkezdték a felkészülést. Utalva a hálapénz bevett gyakorlatára megjegyezte: „Az eddig is létező készpénzforgalmat felváltja egy másfajta fizetési módszer”. A járóbetegeket ellátó orvosok dönthetnek, hogy kézzel írott számlát, pénztárgépes blokkot vagy nyomtatott elszámolást adnak a beteg kezébe, amelyen a „vizitdíj” tétel szerepel majd.
Ha a diagnózis felállításához egy tucat vizsgálatra van szükség, az nem azt jelenti, hogy az ultrahang-vizsgálatért, a röntgenért, az MR-ért is le kell perkálni a 300 forintot, azaz mire a beteg kikerül a rendelőből, súlyos ezreket fizet ki. Horváth Ágnes elmondta: arra szeretnék ösztönözni a betegeket, ragaszkodjanak az előjegyzéses rendszerhez, ugyanis ha egy napon történik a kivizsgálás, csak egyszer kell fizetniük.
A kórházakban egy kicsit más a helyzet, hiszen távozáskor eddig is kapott zárójelentést a beteg. A változás a szaktárca szerint mindössze annyi, hogy ezentúl nem egy, hanem két papírt kell nyomtatniuk az egészségügyi dolgozóknak. A második papír, az úgynevezett elszámolási bizonylat a beteg számára is érthető, magyar nyelvű leírást tartalmaz az igénybe vett vizsgálatokról és a kórteremben eltöltött napok számáról, illetve arról, hogy a biztosítónak mennyibe kerül ellátásunk. Azt, hogy a leírtak megfelelnek-e a valóságnak, a beteg maga ellenőrizheti, és aláírásával hitelesíti. Ezután például egy normál szülésért a kórház nem számolhat el az OEP felé egy sokkal drágább komplikációs beavatkozást, illetve nem szerepelhet több kórházi éjszaka a papíron, mint amennyit valójában bent töltött a páciens.
Úgy tudjuk, a minisztérium reményei szerint bő egy hónap múlva életbe lépő kórházi napidíj – és a járóbetegeket is ellátó kórházakban a vizitdíj – bevezetésének technikai feltételein még csak gondolkodni sem volt idejük az intézmények gazdasági vezetőinek. Ők – állítja névtelenséget kérő forrásunk – egyelőre azzal vannak elfoglalva, hogy életben tartsák az ellátást. További probléma, hogy a betegségkódokat ugyan most is fel tudják tüntetni az elszámolási bizonylaton, azonban a kezelések árát nem tartalmazza az az informatikai rendszer, amelyet az orvosok használnak. Így előfordulhat, hogy a zárójelentés kézhezvétele után a betegnek külön sorban kell állnia a pénztárnál, hogy kiállíthassák számára a dokumentumot. AS Network
Sokezres tétel a vizitdíj behajtása
Rákényszerülhetnek a vizit- és a kórházi napidíj átgondolására a koalíciós pártok Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa szerint. „Az egészségügyi ellátórendszer nem készült fel a vizit- és kórházi napidíjak befogadására” – mondta az Orbán-kormány egészségügyi minisztere. Szerinte nincs kidolgozva a „nagyon méltatlan” és „rendszeridegen”, „a lakosság megsarcolására irányuló intézkedések” eljárási rendje. A gyakorlati megvalósítás szerinte több mint kétséges. „Németországban is bukdácsol a rendszer, 400 ezer ember tartozik vizitdíjjal. A rendelőknek minden egyes behajtás 250 eurójukba (65 ezer forint) kerül” – tette hozzá.
