Garda-tó lesz a Balatonból - A turisták azt kapják a pénzükért, amit várnak

Tomcsányi Gábor, az SCD Holding (CE) Zrt. vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak adott interjújában megerősítette: a csoport nagyberuházások egész sorát indítja el a Balaton parti településeken. Úgy gondolja, hogy csak a turisztikai kínálat minőségi javulásával lehet ismét vonzóvá tenni a Balatont a nyaralni vágyók számára.

A százmilliárd forintos beruházást nem tartja kockázatosnak, úgy véli mindenképpen érdemes befektetni a Balaton idegenforgalmába szálláshelyek építésével és különböző szolgáltatások megteremtésével. A program, amely 28 különböző beruházást foglal magába, hét év alatt valósul majd meg és 12-15 éves megtérüléssel számolnak.

Elsődlegesen, olyan minőségi szálláshelyeket kívánnak létrehozni, amely újra vonzóvá teheti a Balatont mint nyaralóhelyet. Tomcsányi a külföldi vendégek „elpártolásának” és a hazai vendégek csökkenésének okát abban látja, hogy a nyaralni vágyók inkább olyan üdülőhelyet választottak, ahol valóban azt kapták a pénzükért, amit vártak. Itt főleg Horvátországra és más közeli tengerparti országra gondol. (Bár úgy gondolja, Horvátországban nincsenek arányban az árak a szolgáltatás színvonalával.) Mivel a Balaton partján az utóbbi egy-két évet leszámítva nem voltak minőségi szálláshelyek, ezek pótlását tartja a legfontosabb feladatnak.

A beruházások differenciáltak: mást kínál a kispénzű belföldieknek, és mást a minőséget kereső hazai és külföldi vendégkörnek.

Arra a kérdésre, hogy olyan stratégiát alkalmaznak-e, amely más nyugat-európai tavaknál már bevált, azt válaszolta, hogy a Garda-tó példáját érezték a legközelebb állónak ehhez a projekthez. Minden rétegnek csábító turisztikai szolgáltatásokat és programokat vittek a helyszínre, miközben sikerült megőrizniük a vidék eredetiségét.

A szezon meghosszabbítása érdekében egész évben nyitva tartó, magas kategóriájú szálláshelyek felépítését tervezik, mivel ebből jelenleg hiány van, valamint a tóparthoz kapcsolódó programok bővítésével is a szezon kitolódását kívánják majd elérni.

A fejlesztési terveket úgy építették fel, hogy a Balaton térségét öt turisztikai régióra osztották: kulturális és természeti értékek a Balaton-felvidéken; öko- és gyógyturizmus A Balaton nyugati része; nagy befogadóképességű szálláshelyek létesítése a déli parton; szolgáltató központok és vitorlásturizmus a délkeleti részen; exkluzív wellness- és konferencia turizmus a keleti parton.

A fejlesztéshez szükséges források 50-75 százalékát klasszikus ingatlanfejlesztési hitelekből fedezik, az önrész pedig a költségek 20-25 százaléka. Esetleges uniós pénzek felhasználása az infrastruktúra fejlesztésénél és egyes szálláshelyek bővítésénél jöhet szóba, amelyekhez szükség van a tóparti önkormányzatok együttműködésére. Tomcsány nem tartja valószínűnek tulajdoni problémák felmerülését, mivel a fejlesztésre kijelölt 176 hektárnyi területből 170 hektár a SCD csoporthoz tartózó cégek tulajdonában van. A felmerülő település rendezési tervek módosításának esetében, pedig bízik abban, hogy minden konkrét esetben sikerül megegyezésre jutni.

Az SCD számára fontos az együttműködés a sármelléki Fly Balaton repülőtér üzemeltetőjével, hiszen mindkettejük érdeke, hogy minél többen látogassanak el a Balaton partára. Ezen kívül tervbe van a szentkirályszabadjai repülőtér fejlesztése is. Az SCD Holding a múlt héten tette közzé a következő hét évre tervezett 28 turisztikai projekt listáját, amelyre 104 milliárd forintot szán. A tervezett projektek között szerepel 300 új kikötő, 2400-2600 új kemping, 600-800 üdülőház és 2000-2400 új szállodai szoba megépítése, amelyek legfeljebb 19600-al növelik a Balaton környéki szálláshelyek számát. (Magyar Hírlap)