Nem kell a cégeknek honlap
A tíz főnél többet foglalkoztató hazai vállalatok 42 százalékának van internetes oldala, ezzel az európai
uniós országok között az utolsó előtti helyen áll a német informatikai cégeket tömörítő Bitkom – román és bolgár adatokat nem tartalmazó – felmérése szerint. Még rosszabb a helyzet az ötfősnél nagyobb magyar vállalatok körében, a GKIeNet piackutató cég adatai szerint ugyanis csak 35 százalékuknak volt saját honlapja 2006 első negyedévében. Problémát jelent az is, hogy az elmúlt években nem történt jelentős fejlődés a honlap-penetráció terén a GKIeNet felmérése alapján.
A hazai fejlesztők tapasztalatai szerint ugyanakkor komolyabb piaci lehetőséget inkább a nagyobb méretű és infrastruktúrájú, interaktív funkciókat is tartalmazó portálok fejlesztése kínál. Az ilyen jellegű megbízások iránt az informatikai (IT) társaságok mellett a kreatív szolgáltatásokat kínáló ügynökségek, vállalkozások is érdeklődnek. Minden lényegesebb IT-cég foglalkozik weboldal-, illetve portálfejlesztéssel, a nagyobb pályázatokon még az IBM, Microsoft, Oracle, Hewlett-Packard szintű vállalatok is harcba szállnak egy-egy megbízásért. Ők általában fővállalkozóként vesznek részt a projektekben, mint például a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) december végén átadott portáljánál történt, ahol a Hewlett-Packard játszotta ezt a szerepet. A nyilvános internetes oldalt és csak a megfelelő jogosultsággal rendelkezők számára elérhető, számos információt, adatbázist tartalmazó felületet is magában foglaló portál fejlesztéséért nettó 379 millió forintot fizettek. A hazai piacon egyébként ritkaság az ilyen méretű megbízás, a kevés példa közül az egyik a Magyarország.hu oldal kialakítása volt. E nagyságrendben a megrendelő szinte kizárólag az állam.
Egy átlagos vállalati portál létrehozása 8-10 millió forinttól kezdődik, és akár több tízmillió forintba is kerülhet – mondta el érdeklődésünkre Bíró Tamás, az évente több milliárd forintosra becsült hazai portálfejlesztési piac egyik meghatározó szereplőjének számító Sense/Net Kft. marketingigazgatója. Az utóbbi években megélénkült a piac, azok a vállalatok, amelyek 2000 környékén készíttették el weboldalaikat a tartalomkezelési lehetőséget előtérbe helyezve, mostanában kezdik lecserélni a régi portálokat. Ezt indokolja az azóta végbement technológiai változások mellett a felhasználói igények és magatartás módosulása is, a netezők interaktivitására épülő webkettes megoldások megjelenése, illetve az elektronikus kereskedelem térhódítása. A felfutás egyébként érezhető a Sense/Net forgalmán is, a társaság 2004-ben 100, a következő évben már 180, tavaly pedig 300 millió forintos bevételt ért el – közölte Bíró Tamás. A vállalat marketingigazgatója az idén is dinamikus növekedésre számít, a cég portálmotorjának újabb ver-zióját adják ki az idén, és megkezdik a termék külföldi értékesítését is viszonteladókon keresztül. Leginkább a pénzügyi és az energiaszektor nagyvállalatai körében van érdeklődés a saját portálok iránt a Sense/Net tapasztalatai szerint, a cég többek között az MNB-nek, E.Onnak, Tigáznak végzett fejlesztéseket. VG
