Beszerveznék a csomagolókat

Kötelező koordináló szervezeti tagságot írna elő valamennyi csomagolást forgalomba hozó cég számára az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) – tudta meg a Világgazdaság. A szakmai szervezet által a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) számára benyújtott javaslat szerint csak a kötelező koordináló szervezeti tagsággal lehetne biztosítani, hogy a hulladékhasznosítási kötelezettségek teljesítésében és a finanszírozás rendszerében megszűnjenek az ellenőrizhetetlen visszaélések, amelyek az állam, a lakosság és a kötelezettségeiket teljesítő cégek érdekeit is sértik.

Jelenleg a csomagoláskibocsátó cégeknek három lehetőségük van: az általuk kibocsátott csomagolásból keletkező hulladék után környezetvédelmi termékdíjat fizetnek, vagy saját maguk gondoskodnak a hulladék visszagyűjtéséről, vagy valamelyik kifejezetten erre a célra létrehozott koordináló szervezethez csatlakozva gondoskodnak a hulladék meghatározott – az idén 54 százalékos – arányú hasznosításáról, ezzel szerezve mentességet a termékdíj fizetése alól. A koordináló szervezetek között a legnagyobb kibocsátók által megalapított Öko-Pannon Kht.-hoz már több mint kétezer cég csatlakozott. A cég tavaly 342 ezer tonna csomagolási hulladék szelektív gyűjtését és feldolgozását szervezte meg partnercégei kötelezettségeinek teljesítése érdekében, 5,9 milliárd forintot fordítva erre a célra. Ennek ellenére sok cég továbbra sem mutat csatlakozási hajlandóságot, s nem teljesítik egyénileg vállalt hasznosítási kötelezettségeiket sem, továbbá a termékdíjfizetés alól is kibújnak, kihasználva az állami ellenőrzés gyengeségét.

Ezt a kiskaput zárná le a kötelező koordináló szervezeti tagság előírásával az ÉFOSZ. Boródi Attila, a szervezet elnöke elmondta: a változtatást követően a nem teljesítő cégeket maguk a koordináló szervezetek is gyorsan ki tudnák szűrni. Ezzel el lehetne érni, hogy nem csak egy korlátozott számú, felelősséget vállaló cégekből álló csoport teljesítse a hulladékhasznosítási kötelezettségeket és viselje a hasznosítás költségeit. A javaslattal összhangban éppen a napokban került nyilvánosságra a német csomagolási rendelet legújabb módosítási tervezete, amely a fogyasztói csomagolású termékek forgalmazásának feltételeként írná elő a gyártóknak a hasonló – „dual” – hasznosító rendszerhez való kötelező csatlakozást.

Emellett az italcsomagolásokra az ÉFOSZ egy speciális, kombinált kvótarendszert vezetne be, amely egyszerre tenné lehetővé az EU felé vállalt hasznosítási célok teljesítését és az újratölthető palackok használatának ösztönzését, miközben a forgalmazó vállalatok versenyképességét sem sértené. A KVM nyomására a csomagolásokra kivetett környezetvédelmi termékdíjat két éve egy úgynevezett újratöltési díjtétellel egészítették ki. Ezt azoknak az italforgalmazóknak kell befizetniük, amelyeknél a visszaváltható palackba csomagolt termékek aránya nem ér el egy bizonyos százalékot. Ráadásul az újratöltési célok január 1-jétől átlagosan hat százalékkal szigorodtak, noha a visszaváltható palackok iránti kereslet nem erősödött. Éppen ezért a gyártók múlt novemberben e szabályozás eltörlését, illetve egy új szabályozás bevezetését kezdeményezték, miközben a környezetvédelmi tárca néhány hete ismét egyeztetéseket kezdeményezett az összes italcsomagolásra érvényes kötelező betétdíj bevezetésének lehetőségéről is.

Az ÉFOSZ szerint az újratöltési díjtétel, illetve a kötelező betétdíj helyett – osztrák mintára – egy kombinált kvótát kellene bevezetni, amely összekötné a hulladékhasznosítást és a palackok újratöltését. Azaz italipari alágazatonként – ásványvíz, üdítők, sör, bor, szeszes italok – új célszázalékokat határoznának meg. Azonban azt az egyes cégek maguk dönthetnék el, hogy a teljes kvótát (a koordináló szervezeteken keresztül) hasznosítással, vagy egy részét (saját tevékenységük keretén belül) a palackok újratölthetősre cserélésével teljesítenék úgy, hogy a lerakókba kerülő csomagolási hulladék mennyisége folyamatosan csökkenne. NIG