Növekvő lakossági terhek
Jelentősen lassult tavaly a magyarországi gyógyszerfogyasztás növekedésének üteme. Míg 2005-ben még közel ötödével több patikaszer fogyott hazánkban, mint egy esztendővel korábban, tavaly mindössze hatszázalékos volt a bővülés. A GKI Egészségügykutató Intézet Kft. (GKI-EKI) becslései szerint 2006-ban 577 milliárd forint értékben adtak el gyógyszereket Magyarországon, ez 31 milliárddal több, mint 2005-ben.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, közel 10 százalékkal emelkedett a támogatás nélküli szerek forgalma, s így tavaly már megközelítette a 100 milliárd forintot. Eközben támogatott készítményekből 480 milliárd forint értékben adtak el az elmúlt évben, ez öt százalékkal haladja meg az egy esztendővel korábbit. A támogatott szerek forgalmából 382 milliárd forintot fedezett az állam, 33 milliárddal többet, mint 2005-ben. Ez azt jelenti, hogy a dotáció mértéke tavaly forintban mérve is többet emelkedett, mint a támogatott termékek forgalma, s így 2006-ban több mint egy évtized óta először csökkent a lakosság által gyógyszerre fordított pénz.
Skultéty László egészségügyi szakközgazdász lapunk kérdésére elmondta: 2007-ben, ha a „normál” piaci folyamatok érvényesülnének, a hazai gyógyszerfogyasztás a 640 milliárd forintot is elérhetné, ebből a támogatott szerek forgalma 530-540 milliárdot, míg a támogatás nélküli készítményeké 100-110 milliárdot tenne ki. Az úgynevezett gazdaságos gyógyszerrendelést elősegítő törvény és a kapcsolódó rendeletek azonban jelentős változásokat hoztak a piacon, s számottevően befolyásolhatják a fogyasztás növekedését.
Néhány milliárd forinttal eshet a forgalom a költséghatékony kereslet ösztönzését célzó intézkedések hatására. A támogatási mértékek csökkentése révén például a betegek költségérzékenységére apellálva vár a kormányzat kedvező hatásokat – mondta Skultéty László. Kiemelte: a kisebb támogatás a tervek szerint akár negyvenmilliárdos megtakarítást is eredményezhet a kassza számára, ám a forgalom csökkenése a gyógyszerek iránti kereslet árrugalmatlansága miatt ennél várhatóan kisebb lesz. Nem várható továbbá az indokolatlan túlfogyasztás visszaszorítása a térítésmentes orvosságokért fizetendő háromszáz forintos úgynevezett dobozdíj bevezetésétől sem, a százszázalékosan támogatott gyógyszerkörbe ugyanis általában súlyos betegségek kezelésére szolgáló készítmények tartoznak.
Jelentősen csökkentheti ugyanakkor a hazai gyógyszerforgalmat az orvosok gyógyszerrendelési szabadságának szankciók melletti korlátozása, illetve az olcsó készítmények rendelésének szoftveres támogatása. Skultéty László jelezte: az, hogy az orvosoknak az azonos hatóanyagú készítmények közül a legolcsóbbat kell felír-niuk, akár 10–30 milliárd forint közötti visszaesést is okozhat a forgalomban.
Várhatóan kevésbé lesz ugyanakkor eredményes az orvoslátogatók közterheinek a bevezetése. Bár az ötmillió forintos regisztrációs díj miatt akár felére is csökkenhet a szakmában dolgozók száma, könnyen előfordulhat, hogy az intézkedés csak azt éri el, hogy az informálás helyett elsősorban eladásösztönző látogatásokra koncentrálja a gyártók erőforrásait.
Az idén a patikaszerek fogyasztása elérheti a 616 milliárd forintot, ebből a támogatott készítmények 510, a nem támogatottak pedig 106 milliárd forinttal részesülhetnek, miközben az állami támogatás mértéke a tavalyival lényegében azonos, 382 milliárdos lesz.
