Színlelték-e vagy sem?

A kölcsönszerződés színlelt volta megállapítható, ha az a hitelező és a valójában szerződni kívánó harmadik személy közötti kölcsönszerződést leplez – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő perben.

A vitatott kölcsönszerződés a felperes bank és a vele ügyféli kapcsolatban álló részvénytársaság egyik munkavállalója között jött létre. Az rt. ugyanis nem tudta kifizetni egy nagy összegű tartozását, a bank pedig a már korábban felgyűlt jelentős hitelállomány miatt újabb kölcsönt nem folyósíthatott számára. Megoldásnak kínálkozott, hogy – folyószámlahitel-szerződéssel – a cég munkavállalója vesz fel kölcsönt a banktól az rt. kezességvállalása mellett, amelyet az felhasznál tartozása kiegyenlítésére, és gondoskodik a pénz visszafizetéséről. Így is történt egy ideig, aztán az rt. ellen felszámolás indult, és a törlesztést beszüntette.

A bank az alkalmazotton kérte számon a több mint egymillió forintos tartozást, s mivel az nem fizetett, beperelte. Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Megállapította, hogy a folyószámlahitelkeret-szerződés színlelt, és mint ilyen, semmis. Alanyában volt színlelt, mert valójában a cég és a bank között létrejött kölcsönszerződést leplezte, ezért az alkalmazott nem kötelezhető a pénz visszafizetésére – szögezte le.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az ítéletet. Úgy vélekedett, hogy az ominózus szerződés nem volt színlelt. A felek akarata arra irányult, hogy közöttük folyószámlahitelkeret-szerződés jöjjön létre, és ennek során a bank kölcsönt nyújtson az alperesnek. Az a körülmény, hogy az alperes az általa felvett hitelt önként, saját elhatározásából továbbkölcsönözte az rt.-nek, nem teszi színleltté a hitelszerződést – fejtette ki a másodfokú ítélkező fórum. Ennek megfelelően a pénz visszafizetésére kötelezte az alperest, aki viszont felülvizsgálati kérelemmel élt az LB-hez.

A legmagasabb ítélkező fórum alaposnak találta a kérelmét. Rámutatott: ha bizonyított, hogy a kölcsönvevő saját személyében nem kíván adóssá válni, a visszafizetésre képtelen, a valóságos kölcsönvevő számára pedig ismert – és az általa vállalt biztosíték is azt szolgálja –, hogy ő fizesse vissza, úgy színlelt szerződésről van szó. Ezért az LB a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú döntést helybenhagyta. KK

A Gazdasági versenyképesség operatív programról (MK 2007/31. sz.)

A Gazdasági versenyképesség operatív programról (MK 2007/31. sz.)-->