"A jelenlegi egészségügy hierarchikusabb a katonaságnál"
A jelenlegi, a katonainál is hierarchikusabb egészségügyi rendszer csak néhány vezető főorvos és professzor kiváltáságait védi. Ezt az igazságtalan rendszert az elmúlt évtizedekben a politika képtelen volt „felfejteni”, erre csak egy másik erős érdek megjelenése lehet képes, ezek pedig az üzleti biztosítók – nyilatkozta a Hírszerzőnek Antal László közgazdász, aki többedmagával tagja volt a Molnár Lajos miniszter által életre hívott több-biztosítós reformbizottságnak.
A szakember szerint a több-biztosítós rendszer bevezetése esetén bekövetkező hatékonyságnövekedés ugyan nem fogja fedezni az új rendszer megnövekedett adminisztrációs költségeit, ám számos költségcsökkentő megoldás létezik, amire a biztosítók rákényszeríthetőek, és a verseny miatt rá is kényszerülnek majd. Másrészt a koncepció szerint kötelezően csökkentik az elszámolható működési költségek nagyságrendjét.
Antal azt is hozzátette: nem tudni pontosan, mennyibe fog kerülni a járulékbeszedés, hiszen az az adóhatóságnál marad.
A közgazdász úgy véli, nézőpont kérdése, hogy drágább lenne-e a több-biztosítós rendszerben az egészségügy. "Jelenleg az egy darab állami biztosítónál (nevezzük így az OEP-et) minden kapacitást lekötnek, hiszen a kórházak azt akarják, hogy minél több ágyra kössenek velük szerződést, még akkor is, ha nincs erre szükség. Több biztosító esetén előfordulhat, hogy nem minden kapacitást kötnek le, így a szolgáltatók között kialakul az egészséges verseny, ami az egy állami biztosítónál teljességgel kizárt" - érvelt a szakember, aki azt is hozzátette: hétköznapi tapasztalat, hogy hiába racionalizálják időről-időre a létszámot a közigazgatásban, az idővel visszanő.
"Ha megmarad az egy állami elosztási központ, akkor nincs a rendszerben olyan ösztönző, amely a kapacitásigényeknek korlátot szabna. Tudjuk azt is, hogy az ingyenesség érzete pszichológiai okokból is korlátlan keresletet teremt. A biztosítók megjelenése ezt alapjaiban változtatná meg.
Az OEP attól nem lesz valódi biztosító, hogy átfestik a cégtáblát, versenytársak nélkül nem tud igazi biztosító lenni. Különösen Magyarországon nem, ahol az államszocializmus több évtizedes tradícióval rendelkezik, és nincs az államnak piacgazdasági tapasztalata" - fejtegette Antal.
"A jelenlegi egészségügyi rendszer, amely hierarchikusabb, mint a katonaság, néhány vezető főorvos és professzor kiváltáságait védi, akik az ágyelosztástól, a kedvező lehetőségeken át a határidők felett diszponálnak. Hihetetlen hatalommal rendelkeznek, és nagyon sokat kereshetnek. Szilárd, megbuktathatatlan hatalmuk miatt érdekük, hogy a mostani állapot maradjon fenn. Ezt az igazságtalan rendszert az elmúlt évtizedekben a politika képtelen volt „felfejteni”, erre csak egy másik „erő”, egy újabb erős érdek megjelenése lehet képes, ezek pedig az üzleti biztosítók.
Ráadásul a biztosítók jobban kikényszerítik a minőség-növekedést, mint amire a páciensek képesek, hiszen jelentős gazdasági erővel rendelkeznek. Igaz, eleinte lennének kisebb gondok, amelyek miatt nyilván a több-biztosítós rendszer híveit gúnyolnák, de a több-biztosítós rendszer fejlődni és alkalmazkodni képes rendszer, a jelenlegi viszont nem az" - érvelt a jelenlegi helyzet fenntartása ellen, és több-biztosítós rendszer mellett Antal László, aki azért elismerte: komoly esélyei vannak a piaci kudarcoknak, de egy jó korrekciós rendszerrel ez kiküszöbölhető.
Mint mondta: az állam feladata meghatározni azt a súlyozást, "a krónikus betegségekkel küszködőkre, vagy az idősebbekre jóval magasabb összeget állapíthat meg, tehát a „lefölözést” így képes tompítani." Ezáltal egy korrigált kvótával nem feltétlenül az a biztosító jár majd jól, aki magas bérű, fiatal ügyfelekkel rendelkezik.
