Budapesti szennyvíztisztító: 4 km fal már áll - 2010-től úszhatunk a Dunában
A leendő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep biológiai tisztító egységének kivitelezési munkálatainak megkezdése óta a 70000 négyzetméteres területen 300 munkás és 15 daru segítségével mintegy 4 kilométernyi belső falrendszer épült meg - áll az ÉlőDuna Projekt szerdai közleményében. A tizenöt futballpályát kitevő területen az első negyedév végéig 9200 köbméter szerelőbetont, 32400 köbméter szerkezeti betont, és 5210 tonna betonacélt használtak fel a kivitelezéshez.
A központi tisztítómű építésével párhuzamosan halad a hozzá kapcsolódó projektelemek kivitelezése is a Csepel-szigeten: március folyamán átadták a kivitelezőknek azt az építési területet, ahol a leendő tisztítótelepet védő több mint 1,5 kilométer hosszúságú árvízvédelmi gát készül el 2008. nyaráig. Várhatóan április végén megkezdődik annak a szennyvízátvezető csőpárnak a sajtolása a Duna medre alatt, amelynek eredményeképp 2009-től a budai oldal szennyvize már nem a folyóba ömlik majd, hanem annak medre alatt, egy megközelítőleg 1 kilométer hosszúságú iker-csővezetéken keresztül átjut Csepelre.
A Budát a központi szennyvíztisztítóval összekötő átvezetés megépítését követően kezdődik a pesti oldalról Csepelre vezető csőpár sajtolása is, amelynek indító és fogadó aknái már készülnek. A korábban közöltek szerint a teljes projekt eredményeként 2010 nyarától a fővárosban a Dunába engedett, tisztított szennyvizek aránya 45 százalékról mintegy 95 százalékra nő az összes szennyvíz mennyiségéhez képest. A szennyvíztisztító napi 350 ezer köbméter szennyvíz biológiai megtisztítására lesz képes.
Az EU jelenlegi legjelentősebb - összesen 529 millió eurós becsült beruházási értékű - környezetvédelmi projektjeként számon tartott program az Európai Unió 65 százalékos támogatása mellett valósul meg, befejezését követően a megtisztuló folyóban 2010 után akár úszni is lehet. A projekt EU támogatásra ítélt költségéből Brüsszel 65 százalékkal, a költségvetés 20 százalékkal, a fővárosi önkormányzat 15 százalékkal veszi ki a részét. (MTI Eco)
