Kötelező a kötelezettség
A szerződés megkötése előtti tájékoztatási és együttműködési kötelezettség megszegése – a szerződéskötés elmaradása esetén – alapul szolgálhat a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó szabályok alkalmazására – hívta fel a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság a következő perben.
A felek általános felelősségbiztosítási szerződést kötöttek, ez kiterjedt a csomagolással összefüggő szolgáltatói felelősségbiztosításra is. A csomagolással kapcsolatos hibás teljesítés miatt keletkezett kárt azonban a biztosító nem akarta megfizetni. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte a kár megtérítésére, a késedelmi kamatokkal együtt. A biztosító fellebbezett. A másodfokú igazságszolgáltató fórum arra a következtetésre jutott, hogy a felek az ügylettel kapcsolatos lényeges kérdésekben nem állapodtak meg, ezek hiányában pedig a perbeli fedezetre vonatkozóan nem jött létre köztük a szerződés, így a felperes nem tarthat igényt az alperesi szolgáltatásra.
A felperes az LB-hez fordult felülvizsgálatért. Egyebek közt arra hivatkozott, hogy a biztosító a törvényi együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, ami viszont maga után vonja a szerződésen kívüli károkozásért fennálló kötelezettségét. Az LB rámutatott: a biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére vagy szolgáltatás teljesítésére, a biztosított viszont díj fizetésére köteles. A biztosító a helytállás feltételeit többnyire az általános szerződési feltételnek minősülő szabályzatában határozza meg. Az adott ügyben a biztosító a csomagolási szolgáltatásra nézve ilyen szabályzatot vagy konkrét feltételeket nem közölt, jóllehet a felperes ajánlatát elfogadta. Így a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy e körben nem jött létre a megállapodás, bár a felperes díjat fizetett. Viszont a biztosító a Ptk. és a biztosítási törvény értelmében is köteles a szerződés megkötése előtt írásban, közérthető módon, egyértelműen és részletesen tájékoztatni az ügyfelet a szerződés lényegi kikötéseiről, ez az adott esetben elmaradt. A szerződés az alperes mulasztásából visszavezethető okból nem jött létre. Ez alapul szolgál a szerződésen kívüli károkozás szabályainak alkalmazásához, az alperes e károkért helytállni köteles – hangsúlyozta az LB. KK
Új szabályok
Egyes munkaügyi törvények módosításáról (MK 2007/39. sz.)A közúti közlekedés előírásairól (MK 2007/39. sz.)
A közúti közlekedés előírásairól (MK 2007/39. sz.)-->
