Kritikus pályakezdés

A bizonytalanság a mostani pályakezdők egyik legszembeötlőbb jellemzője – számolt be tapasztalatairól Sattler Katalin, a Smaroglay & Tóth Személyzeti és Tanácsadó Iroda szenior tanácsadója. Sokan közülük az állásinterjúkra is úgy érkeznek, hogy nem döntötték még el, milyen keretek között dolgoznának, milyen életmódot szeretnének folytatni. Jó hír, hogy azt már felismerték: másfajta hozzáállást, életfilozófiát követel meg egy multinacionális cég és mást egy kisebb vállalkozás. Akik jobban eligazodnak a szándékaik és lehetőségeik között, azok képesek tudatosan vállalni egy teljesítménycentrikus, jó értelemben vett karrierista hozzáállást, vagy éppen a „még élni akarok, nem megszakadni” fiatalos attitűdjét. A tanácsadó szerint azonban nehezebben fogadható el a mobilitás hiánya.
Az még érthető, hogy egy fővárosi fiatal vonakodik elfogadni egy vidéki állásajánlatot, de az már elgondolkodtató, hogy Budapesten belül miért nem él egy jó lehetőséggel, ha utaznia kell. Az önértékelés, a megfelelő hangnem terén is van még mit fejlődnie néhány pályakezdőnek – hangsúlyozta Sattler Katalin. Nem lát tudatos karriertervezési szándékot a pályakezdők döntései, lépései mögött Fröhlich Péter sem, a P & Bert Management Consulting Group Kft. ügyvezető igazgatója. Elhatározásaikban, a különböző lehetőségek mérlegelésében szinte kizárólag csak a megkereshető havi illetmény számít. Van, hogy azért „ostromol” valaki egy számára érdektelen pozíciót, mert ott 30 ezer forinttal többet kereshetne. Ez a jelenség a térségben nem egyedülálló, például a temesvári vagy a pozsonyi irodába jelentkező romániai, illetve szlovák fiatalok esetében ez az egysíkú hozzáállás még gyakoribb. Igaz, ezekben az országokban az állásszerzésre irányuló törekvés is sokkal erőteljesebb. Míg egy hasonló jellegű pozícióra Magyarországon két héten belül 30 ember jelentkezik a cég irodájánál, addig Romániában ötszáz. Tény, hogy a pályakezdőknek sokkal nehezebb dolguk van, mint tizen-egynéhány évvel ezelőtt – hívja fel a figyelmet Fröhlich Péter –, hiszen akkor még reális lehetőség volt a gyors előrelépés, vezetővé válás, az újonnan alakuló, idetelepülő vállalkozások tárt karokkal várták őket. Nem győzik a tanácsadók hangsúlyozni, hogy mindez mára már megváltozott. A munkaerő-piaci vákuum megszűnt, a munkaadók inkább tapasztalatot szerzett vezetőket keresnek, sőt egy pályakezdőnek számottevően csökkennek az elhelyezkedési esélyei, ha már a tanulmányai alatt nem kezd el valahol dolgozni, és nem szerez munkatapasztalatot. Ezzel együtt akad még olyan pályakezdő, aki a realitásokat nem ismerve, gondolkodás nélkül közli a nettó 350 000 forintos fizetési igényét.
Ezzel a türelmetlenséggel és számos irreálisan körvonalazott karriertervvel találkozik nap mint nap Villányi Ágnes is. A Next Consulting HR-tanácsadója több alkalommal is jelezte a nála kopogtató fiatal álláskeresőknek, hogy ne azt hangsúlyozzák az állásinterjúkban, hogy fél éven belül vezetői pozícióba szeretnének kerülni. Ennek ellenére rendszeresen megteszik. Amennyire nehezen igazodnak el az egyes munkakörök, pozíciók között, annyira tisztában vannak viszont az egyes állásokhoz tartozó illetmények összegével. A béralkukon ez a tájékozottság általában tükröződik – tapasztalta a HR-tanácsadó –, az egy-két éves gyakorlatot szerzett fiatal munkavállalók viszont „el tudnak szállni”, amikor egy újonnan kinézett munkahelyen a bérigényükről kell beszélniük. Azonban nem csak a pénzről szólnak az interjúk. Villányi Ágnes szerint az álláskeresők közül csak az igazán motivált és céltudatos kisebbség érkezik felkészülten az interjúkra, ez nem csupán tájékozottságukban, hanem a kommunikációjukban és az öltözködésükben is megnyilvánul. VG