Májustól épülhet a hálózat

Várhatóan a jövő héten köti meg a Magyar Fejlesztési Bankkal a mezőkomáromi fermentálóüzem építésének finanszírozására vonatkozó hitelszerződést az Agroferment Invest Kft. – tudtuk meg Ugrai Istvántól, a társaság menedzserétől. A létesítmény építését a szerződés aláírása után néhány héttel, várhatóan május elején kezdik meg a Fejér megyei településen. A vállalat tervei szerint Magyarországon tíz ilyen gyárat hoznak létre, egyenként 1,2 milliárd forintos befektetéssel, amelyekhez a helyszínt az önkormányzatok biztosítják, míg a finanszírozás az Agroferment által vállalt 15 százalékos önerőből, illetve bankhitelből történik. Jelenleg öt üzem helyéről született döntés – Mezőkomárom mellett Füzesgyarmaton, Sümegen, Jákón és Egerágon hoznak létre ilyen létesítményeket –, a fennmaradó öt gyárra elsősorban az Alföldön keresnek településeket. Az elképzelések szerint 2008-ra mind a tíz hazai létesítményt felépítik. Az önkormányzatok évente 300 000 dollár körüli bevételre számíthatnak majd a talajjavító anyag értékesítéséből.

A franchise-rendszerben kiépülő hálózat tagjainál egységes lesz az épületek megjelenése és az alkalmazott technológia is. Az 50-60 főt foglalkoztató üzemek évente 50 000 tonna állati trágya és cellulóztartalmú szerves hulladék feldolgozására alkalmasak, ezekből mintegy 25 ezer tonna talajjavító anyagot tudnak előállítani.

Az Agroferment Csehországban, Szlovákiában, Görög- és Spanyolországban is egy tíz-tíz tagból álló hálózat kiépítését tervezi. Csehországban már négy fermentálóüzemre megkapták a bankhitelt, jelenleg az adminisztratív feladatokat végzik, várhatóan jövőre kezdik meg az első ottani gyár építését – mondta el Ugrai István. Hasonlóan jó a helyzet Görögországban, ahol már nemcsak a gyárak építésére, de a végtermék felhasználására is vannak érdeklődők, hiszen egyes görög szigeteken már most is tilos a műtrágya használata.

A fermentálólétesítményekben állati trágyát és cellulóztartalmú hulladékot (fanyesedék, kukorica- és napraforgószár) dolgoznak fel. A csírátlanítást (fermentálás) követően még három ásványi anyagot, illetve különböző baktériumtörzseket kevernek a komposzthoz, amelyek javítják annak tápértékét és nagymértékben megnövelik a vízfelvevő és -megtartó képességét. Az így létrehozott természetes talajjavító anyagra különösen a szárazabb éghajlatú területeken lehet szükség, ennek megfelelően komoly érdeklődés van a termék iránt Dél-Európából, Észak-Afrikából és az Arab-félszigetről. Mivel az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúlyt kap a műtrágya alkalmazásának visszaszorítása, a közösség országaiból is többen érdeklődnek az új talajjavító iránt, így például a svédek, a finnek és a hollandok. VG

A szerves eredetű anyagok lebontásában, átalakításában főként heterotróf, termofil mikroorganizmusok (gombák, sugárgombák, baktériumok stb.) vesznek részt, amelyek a szerves anyagokat lebontják, átalakítják, stabilizálják. A gyorsított biofermentációs eljárás (gyorskomposztálás) a természetben lejátszódó folyamat irányított és ellenőrzött körülmények közötti módja. A technológia az előírt műveletrendszerből és berendezésből áll, amellyel a komponensek biológiai úton történő kezelése és ártalmatlanítása valósul meg.

A szerves eredetű anyagok lebontásában, átalakításában főként heterotróf, termofil mikroorganizmusok (gombák, sugárgombák, baktériumok stb.) vesznek részt, amelyek a szerves anyagokat lebontják, átalakítják, stabilizálják. A gyorsított biofermentációs eljárás (gyorskomposztálás) a természetben lejátszódó folyamat irányított és ellenőrzött körülmények közötti módja. A technológia az előírt műveletrendszerből és berendezésből áll, amellyel a komponensek biológiai úton történő kezelése és ártalmatlanítása valósul meg.-->