Másféle htm-ek kellenek
A kormány napokon belül új álláspontot fogalmaz meg az erőművek és az MVM közötti hoszszú távú áramvásárlási megállapodások (htm-ek) ügyében – közölte lapunkkal a parlament energiabizottságának elnöke. Podolák György szerint ezt követően a szabad árampiaci mozgásokat korlátozó htm-eket új, az ellátás biztonságát és a termelők érdekét is szolgáló piaci megállapodásokkal kell felváltani.
Ám nem ez a kijelölt út. Magyarország vállalta, hogy július 1-jére szabaddá teszi energiapiacát, így felszámolja a htm-eket is. Podolák György szerint mégis „öngyilkosság lenne emiatt mereven elfogadni az Európai Unió diktátumát”, és felbontani az erőművek 1995-ös magánosításakor kötött, 2012–2020 között lejáró megállapodásokat. Maga az EU sem tud példát hozni arra, amit itt követel. Más néven, de az unió más országaiban is vannak htm-ek, szükség is van rájuk. Ha az EU mégis le akarja nyeletni velünk azt a békát, amit mondjuk Franciaországgal sem sikerült, akkor vállalnia kell a megvalósítás anyagi következményeit is. Az áramtermelő társaságok kártalanítási mértékét Podolák György mintegy 200 milliárd forintra teszi.
A gazdasági tárca viszont a liberalizáció következetes végigvitelére készül. Hamarosan a kormány elé kerül a villamosenergia-törvény tervezete, amely tartalmazza a htm-ek felbontását is, a GKM azonban a kérdésről még ezt megelőzően tárgyalni fog az erőműtársaságokkal. Az erőművek kárpótlását olyan mértékig tartja indokoltnak, amekkora árbevételtől azok elesnek a piacnyitás utáni áramáresés miatt. Pillanatnyilag azonban mindenki drágulásra számít, hiszen Magyarországon a villamos energiának keresleti
piaca van. Információink szerint a Magyar Energia Hivatal és a gazdasági minisztérium is 2–12 százalékos drágulásra számít. Utóbbi erősen reméli, hogy a liberalizáció hosszú távon hatékonyságjavításra szorítja az erőműveket, az európai szinten is kirívóan magas ipariáram-árak pedig esni fognak. Nemrég Felsmann Balázs államtitkár lapunknak kifejtette, hogy a paksi atomerőműben keletkező nyereség egy részét fel lehetne használni a rászorulók áramár-kiegészítésére.
A szén-dioxid-kvóta Európai Bizottság általi hétfői kiosztása is fejfájást okoz a hazai erőműtársaságoknak. Magyarország a kértnél 12,4 százalékkal kevesebb, csak 29,9 millió tonnás kvótát kapott 2008–12-re, ez pedig komoly akadálya ipara fejlesztésének és energiatermelése növelésének – mutatott rá Podolák György. A miénkhez hasonló adottságú Belgium a magyarországinál háromszor nagyobb kvótát szerzett, mert gondolt a fejlesztési terveire is. Az iparellenesnek minősített hazai döntés miatt a bizottság elnöke a miniszterelnökhöz kíván fordulni, de a kvótát igényelt környezetvédelmi minisztérium is válaszlépésre készül a döntés ellen a héten.
RWE: más helyszíneket is vizsgálnak
„Nem jó hír a mátrai erőműben tervezett új blokk építése szempontjából a kvótakiosztás eredménye. A tulajdonos RWE esetleg megvizsgálhatja, más országokban nem jobbak-e a makrogazdasági feltételek egy új blokk beindításához” – mondta lapunknak Valaska József vezérigazgató.Hozzátette, hogy még korai véglegeset mondani a beruházásról, s az egyébként is a tulajdonos jogosultsága. Valaska József szerint a kisebb kvóta miatt a kormánynak hozzá kell majd nyúlnia az aukciós
és az új belépő tartalékhoz, ez pedig az import erősödéséhez és az áram drágulásához fog vezetni.
Bár Magyarország egy évre garanciát adott volna a nagy beruházások kvótáira, az EU burkolt állami támogatásért járó eljárással fenyegetett.
Hozzátette, hogy még korai véglegeset mondani a beruházásról, s az egyébként is a tulajdonos jogosultsága. Valaska József szerint a kisebb kvóta miatt a kormánynak hozzá kell majd nyúlnia az aukciós
és az új belépő tartalékhoz, ez pedig az import erősödéséhez és az áram drágulásához fog vezetni.
Bár Magyarország egy évre garanciát adott volna a nagy beruházások kvótáira, az EU burkolt állami támogatásért járó eljárással fenyegetett.-->
