Munkaerőt új regulákkal

Nem várható a kölcsönzöttek állományának drasztikus visszaesése, annak ellenére, hogy áprilistól jócskán szigorodott a terület szabályozása. Tavaly január elsejével már rigorózusabbak lettek a munka törvénykönyvének a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogszabályai. Akkor az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítése érdekében a törvény kimondta, hogy ha a kölcsönzött legalább hat hónapja dolgozik már a kölcsönbe vevőnél, attól kezdve az ugyanazon munkakört ellátó kollégáival azonos személyi alapbérre (műszakpótlékra, rendkívüli munkavégzésért járó díjazásra, ügyeleti, készenléti díjazásra) jogosult. Ha még hoszszabb ideje, két éve látja el ott a feladatát, a jogosultsága valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatásra kiterjed.
Most áprilistól a kölcsönzöttek közvetlenül a kölcsönbe vevőtől kapják meg a természetbeni munkabért és juttatásokat. Ezekhez a változásokhoz olyan jogszabályok is megszületnek, amelyek rögzítik a két munkaadó közötti elszámolást, vagyis azt, hogy a kölcsönbe vevő és a kölcsönbe adó megállapodása alapján hogyan kell ellentételezni a kölcsönbe vevői juttatást.
A szabályozás azért logikus, mert eddig előfordulhatott, hogy a kölcsönbe vevő saját termékét, szolgáltatását adta oda kedvezményesen a munkavállalóinak, ám ugyanezeket kellett volna biztosítania a kölcsönbe adónak is, és bizony ez néha szinte lehetetlen feladatnak tűnt. Például ha egy húsipari vállalat a dolgozóinak, s így a kölcsönzötti állománynak is 15 százalék vásárlási kedvezményt biztosít a termékeiből, ugyanezt az engedményt a kölcsönbe adó cégnek is garantálnia kellett volna. A törvény most feloldotta ezt az anomáliát.
A munka törvénykönyve arra kötelezi a kölcsönbe vevőt, hogy adja ki a kölcsönbe adónak a kiközvetítettekével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók béradatait. A jogalkotók célja ezzel az volt, hogy kiderüljön: a kölcsönzöttek az alkalmazottakéhoz hasonló, korrekt bért kapnak-e. VG

Tokár Péter, A Tesk Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója: „Várhatóan jót tesz a munkaerő-kölcsönzésnek a törvényi szigorítás. Itthon ugyanis – a nyugat-európai modellel ellentétben – nem azért alkalmazzák a vállalatok a kölcsönzést, hogy a munkaerővel hatékonyabban gazdálkodjanak, sokkal inkább a direkt költségmegtakarítás a cél. Épp ezért, míg nyugaton a kölcsönzöttek állománya jobb minőségű munkát végez, mint az állandó dolgozók, addig itthon ez nem mondható el. A törvényi szigor segít abban, hogy a kölcsönbe adók ne a bérek faragásával, hanem a szolgáltatások fejlesztésével igyekezzenek majd enyhíteni a cégek valós munkaerőhiányát. Mindez azonban csak abban az esetben sikerülhet, ha a feketemunka háttérbe szorul hazánkban. A tisztességes munkaerő-kölcsönzők ugyanis képtelenek versenyezni az illegális bérkifizetéssel.”

Tokár Péter, A Tesk Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója: „Várhatóan jót tesz a munkaerő-kölcsönzésnek a törvényi szigorítás. Itthon ugyanis – a nyugat-európai modellel ellentétben – nem azért alkalmazzák a vállalatok a kölcsönzést, hogy a munkaerővel hatékonyabban gazdálkodjanak, sokkal inkább a direkt költségmegtakarítás a cél. Épp ezért, míg nyugaton a kölcsönzöttek állománya jobb minőségű munkát végez, mint az állandó dolgozók, addig itthon ez nem mondható el. A törvényi szigor segít abban, hogy a kölcsönbe adók ne a bérek faragásával, hanem a szolgáltatások fejlesztésével igyekezzenek majd enyhíteni a cégek valós munkaerőhiányát. Mindez azonban csak abban az esetben sikerülhet, ha a feketemunka háttérbe szorul hazánkban. A tisztességes munkaerő-kölcsönzők ugyanis képtelenek versenyezni az illegális bérkifizetéssel.” -->