Vizitdíj: A betegek ötöde kevesebb hálapénzt ad, harmaduk ugyanannyit
Ötpárti szakmai beszélgetést szervezett az MDF szombaton az egészségbiztosítási reformról. A cél az volt, hogy egyértelművé váljon, mit értenek a koalíciós pártok a biztosítási reform alatt. Az MDF meghívta Sinkó Eszter közgazdászt és Mihályi Pétert, az Államreform Bizottság egészségügyi munkacsoportjának vezetőjét, az SZDSZ több-biztosítós modelljének előkészítőjét. Utóbbi elismerte, hogy a szabaddemokraták által támogatott modell nem jelent gyógyírt az összes problémára, és többe is fog kerülni a járulékfizetőknek. Csökkenti azonban a kormányra nehezedő konfliktusokat, és Mihályi meglátása szerint hosszú távon lényegesen olcsóbb is lesz.
A drágulást a már eddig bevezetett reformok után is érzik a családok, melyek ma harmincöt százalékkal fizetnek többet az egészségügyi szolgáltatásokért. Ez elsősorban a gyógyszer térítési díj növekedésének, illetve a gyógyhatású készítmények gyakoribb fogyasztásának következménye. A legrosszabb helyzetben a krónikus betegségben szenvedők vannak, akik a magyar lakosság majdnem felét jelentik, derül ki Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó cég kutatásából. A gyógyszervásárlások toplistáját - noha néhány hónapja nehezebb hozzáférni, mert csak receptre kapható - az Algopyrin vezeti. A vizitdíj bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokkal kapcsolatosan a kutatás megállapította: a felnőtt lakosság hét százaléka mondta azt, hogy az önrészfizetés bevezetése okán a jövőben ritkábban megy majd orvoshoz. A megkérdezettek harmadát a vizitdíj nem befolyásolja a hálapénz adásában, ők annyit tesznek a borítékba, mint eddig. A megkérdezettek ötöde kevesebbet ad.
Mihályi úgy látja, a megoldás az lenne, ha átvennénk a fejlett országok - mint például Hollandia, németország, szlovákia - modelljeiből a jól működő formákat. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy továbbra is megmarad a nemzeti kockázatközösség, a jövedelemarányos járulékfizetés és szükségletekhez igazodó szolgáltatásvásárlás, annak elkerülésére, hogy bárki is biztosítás nélkül maradjon. A biztosítók az állam által beszedett járulékot egy a lakosok korából és megbetegedési kockázatából kalkulált szorzat alapján kapnák meg.
Sinkó szerint azonban ez a fejkvótás elosztás nem vált be igazán. Ennek oka, hogy nincsenek megfelelő kockázat-kiegészítő mechanizmusok.
A szakértő példaként említette: míg a szakrendeléseken az emberek nagy többsége, 80 százaléka megfordul, az e célra költhető összeg kétharmadát csak a betegek ötöde használja föl. Hasonló a helyzet a gyógyszertámogatással, aminek a 80 százalékát szintén a lakosság húsz százalékára költi az OEP. A kórházi büdzsé 64 százalékából gyógyul a betegek 4 százaléka. Aki sokba kerül, azokat majd eltanácsolják a biztosítók.
A Fidesz és a KDNP képviselője is a jelenlegi rendszer korrigálását tartaná megfelelőnek. Utóbbi kifejtette: nem tud elképzelni nyugdíjasokért versengő biztosítókat.
Az MDF szerint a kötelező biztosítást kiegészítő szolgáltatók kellenének, mint például baleset- és ápolásbiztosítók.
A vizitdíj emeléséről szóló híreket Kökény Mihály a rendezvényen cáfolta. A közvélemény-kutatások szerint a felnőtt lakosság hét százaléka már a háromszáz forintos vizitdíj okán is ritkábban megy majd orvoshoz. Harmadát azonban nem befolyásolja a vizitdíj a hálapénz adásában. (Népszabadság)
