A gazdák távol maradnak
Az esetleges súlyos aszálykárokat az idén létrehozott nemzeti agrár-kárenyhítési alapból lehetne megtéríteni – mondta lapunknak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. A kassza a gazdálkodói befizetésekből táplálkozik, ezeket az állam hasonló összeggel egészíti ki. Így a források 50-50 százalékban oszlanak meg a termelők és a költségvetés között.
Az év eleji határidőig ugyanakkor rendkívül kevés, összesen 3,4 ezer gazdálkodó regisztráltatta magát az alapban, és az így biztosított terület alig haladta meg a 250 000 hektárt. Ez az ország termőterületének mindöszsze 5 százalékát teszi ki. A gyenge érdeklődés miatt az agrárkasszában legfeljebb félmilliárd forint gyűlhet össze. Akik kimaradtak, nehéz helyzetbe kerülhetnek, mert az aszály a más módon nem biztosítható elemi károk közé tartozik. Ráadásul Magyarország a nemzeti alapot fogadtatta el támogatási formaként Brüsszellel, ezért egyéb állami pénzügyi beavatkozásra kevés a lehetőség. Bár az államtitkár szerint később esetleg az unió is dönthet rendkívüli támogatásokról, ha EU-szinten is komoly aszálykárok lépnének fel az idén.
A termelőknek segítséget jelent, hogy tavaly óta nem kell megfizetniük a vízkészletjárulékot a mezőgazdaságban felhasznált öntözővíz után. Ez azonban csak 2 százalékát teszi ki a teljes öntözési költségnek. Emellett gondot okoz, hogy egyelőre csupán a hazai termőterület 20-25 százalékán lehet öntözni.
A hazai vetésterület jelentős részén termelt gabonaféléknél az agrárvállalkozások az extenzívebb fajtákkal védekezhetnek a szárazság ellen – tudtuk meg Ertseyné Peregi Katalintól, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatójától. Szerinte azonban ennél is fontosabb, hogy a gazdálkodók fémzárolt, jó minőségű vetőmagot használjanak. A saját termésből újravetett, akár harmad-negyed szaporítási fokú vetőmaggal nem számíthatnak jó termésre. A fémzárolt vetőmag használatát kifejező felújítási arány 60 százalékos volt az uniós csatlakozás előtt, de ez tavalyra egyes becslések szerint 15 százalékra csökkent. E téren Magyarországot sajnos ma már egyértelműen negatív példaként említik EU-s szakértői körökben.
A tavaszi vetésű növényeknél (elsősorban a naprafogónál és a kukoricánál) a fajtamegválasztás mellett a megfelelő vetéstechnika is döntő lehet. Mélyebb vetéssel, rögtön lezárt magággyal és később mechanikai védekezéssel csökkenthetők az aszálykárok. Az eddigi tapasztalatok szerint egyébként biztosra vehető, hogy az idén a kalászosok aratása egy-két héttel korábban kezdődik a szárazság miatt, és a betakarítható mennyiség is csökken. VG
Fagykárok a gyümölcsösökben
Komoly károkat okozotta fagy az elmúlt napokban a hazai kajszibarack-, alma-, meggy-, cseresznye- és szilvaültetvényekben – tudtuk meg Mártonffy Bélától, a Fruitveb Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójától.
A kár mértéke az ország különböző pontjain 30–
100 százalékos lehet,
a szervezet a jövő hétre méri felel a pontos hely-zetet.
Elképzelhető, hogy kormányzati „vis maior” és egyéb intézkedésekre is szükség lesz. A terméktanács a károk feltérképezése után tesz konkrét javaslatokat.
Valószínűsíthető, hogy az esetleges rendkívüli állami kártérítésről Brüszszellel is egyeztetni kell.
a fagy az elmúlt napokban a hazai kajszibarack-, alma-, meggy-, cseresznye- és szilvaültetvényekben – tudtuk meg Mártonffy Bélától, a Fruitveb Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójától.
A kár mértéke az ország különböző pontjain 30–
100 százalékos lehet,
a szervezet a jövő hétre méri felel a pontos hely-zetet.
Elképzelhető, hogy kormányzati „vis maior” és egyéb intézkedésekre is szükség lesz. A terméktanács a károk feltérképezése után tesz konkrét javaslatokat.
Valószínűsíthető, hogy az esetleges rendkívüli állami kártérítésről Brüszszellel is egyeztetni kell.-->
