Mi a piackutatás? Felesleges, kidobott pénz, hazugság, manipuláció
A Bázis Kutatás a kkv-szektorból összesen száz cégvezetőt és marketing ügyekkel kapcsolatos döntéshozót keresett meg, a megkérdezettek fele-fele arányban képviselték a kis és közepes vállalkozásokat. A felmérés azt vizsgálta, hogy a vállalkozások milyen gondolatokat társítanak a reklám, a pr, a marketing és a piackutatás fogalmaihoz.
„Az eredmény szerint a megkérdezettek többsége számára az említett fogalmak egymással keverednek, nem tudják szétválasztani a funkciókat, nem ismerik az eszköztárakat, nem tudják, mire használhatnák. Nem tudják elképzelni sem, hogy milyen előnyöket jelentene a vállalkozásuk számára, ha használnák ezeket az eszközöket” - tudtuk meg Törő Judittól, a Bázis Kutatás marketingvezetőjétől.
A kutatásban résztvevő cégek árbevétele 150 és 300 millió forintos, a cégek 60 százaléka szolgáltató, 30 százaléka kereskedő és 10 százaléka termelő. A megkeresett száz cégből csak három alkalmaz képzett marketingest főállásban, és öt cégnek van szerződése külső marketingtanácsadóval.
A felmérés szerint a legtöbben - 85 százalék - az ingyenes hirdetési újságokban népszerűsítik cégüket, a második legnépszerűbb eszköz, az interneten való megjelenés, amelyet 63 százalék vesz igénybe. Az online jelenlétben a saját weboldal, az ingyenes hirdetési formák, és a fizetett hirdetések szerepelnek.
Marketingre keveset költenek a cégek, volt olyan 300 millió forintos árbevételű vállalkozás, amely a saját bevallása szerint tavaly 30 ezer forintot költött reklámra.
A direktmarketingre nem tér ki a kutatás, de feltehetően a kkv-k ezen a téren támogatásra szorulnak, legalább is ezért indított számukra egy új szolgáltatást Maxima Light néven a Hírek Média.
Fialka Krisztina üzeltág-igazgató szerint a hazai kis- és középvállalatok előszeretettel alkalmazzák az elektronikus levelekben történő hirdetéseket, ám a minőségi szolgáltatást nyújtó direktmarketing cégeket általában nem fizetik meg, hanem innen-onnan beszerzett címlistákat használnak.
„A hazai kkv-k döntéshozói sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a cég, amelyik eladta számukra potenciális ügyfeleik e-mail listáját, honnan gyűjtötte be az adatokat” - mondta Fialka Krisztina, aki arra figyelmeztetett, hogy az elektronikus direktmarketing csak akkor hatékony, ha a fogadók valóban érdeklődnek az adott cég megoldásai iránt. Ilyen reklámlevelek küldése pedig csakis a jogszabályoknak is megfelelő módon felépített címlistákra lehetséges.
A Hírek Média ezért a közelmúltban elindította a Maxima Light-ot, amelyet azok a kkv-k vehetnek igénybe, amelyek rendelkeznek weboldallal. A direktmarketing szolgáltatás rendszere egy permission alapú - vagyis engedélyezéshez kötött - 300 ezres e-mail cím adatbázisra épül. Ez azt jelenti, hogy a reklámlevelek csak olyan felhasználókhoz jutnak el, akik valóban nyitottak az efféle üzenetekre. Emellett több mint száz általános demográfiai és speciális feltétellel - például beosztás, jövedelem, város, kerület, milyen autóval rendelkezik, melyik országba utazna szívesen - lehet meghatározni az elérni kívánt potenciális ügyfelek körét.
