BUX 43,252.77
-0.63%
BUMIX 3,802.06
-0.32%
CETOP20 1,856.7
0.00%
OTP 9,080
-1.43%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+3.88%
ZWACK 17,350
+0.58%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,150
+2.22%
-1.44%
+0.16%
0.00%
-1.44%
0.00%
-5.88%
+0.26%
0.00%
+0.50%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,888
-0.96%
-1.79%
ALTEO 2,990
-0.99%
-3.33%
-1.11%
0.00%
+0.88%
-0.66%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.77%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-0.76%
-2.49%
-1.25%
0.00%
-5.20%
NUTEX 10.85
-3.98%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A lakásbérbeadás adóvonzatai

Egyre többen vásárolnak lakást befektetési célból, s azt bérbe adva igyekeznek hasznosítani. Nyáron pedig az üdülőövezetekben növekszik meg az otthonukat bérbe adók száma. Az ezen műveletet terhelő közterhek állandó növelése – adószakértők szerint – azonban egyre inkább oda vezet, hogy sokan illegálisan adják ki ingatlanjukat. Ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy az állami adóhatóság vizsgálatai során nagy hangsúlyt helyez a bejelentési kötelezettség teljesítésére, illetve arra is, hogy a hasznosításból származó jövedelmet hogyan számolják el az adózók. Bár – mint az APEH-ban megtudtuk – az utóbbi két évben az egyéb ingatlanok, köztük a lakások bérbeadása nem szerepelt a kiemelt ellenőrzési feladatok között.

A lakás bérbeadásából származó jövedelem terhe egyébként kétféleképpen állapítható meg: vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy 25 százalékos lineáris adót kell utána fizetni. Ez utóbbi esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak, a megszerzett bevétel – a rezsiköltséget is beleértve – jövedelemnek számít, vagyis a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető.

Az adózó dönthet úgy – ezt egyébként az adóbevallásában évente teheti meg –, hogy az előző módszer helyett az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat választja. Ebben az esetben is két lehetősége van: voksolhat a tételes költségelszámolás vagy a 90 százalékos jövedelemhányad mellett. Mindkét esetben a bérbeadásból származó adóévi összes bevétele az öszszevont adóalap részeként, az adótábla kulcsainak figyelembevételével adózik.

Bármelyik módszert választja is a bérbeadó, év közben a teljes bérleti díj után 25 százalék személyi jövedelemadót kell leróni vagy a kifizetőnek, vagy – ha a bérlő magánszemély – a bérbeadónak.

Ma már ennyi közteherrel nem lehet minden esetben megúszni a bérbeadást, hiszen tavaly bevezették, majd az idén a múlt évi több mint háromszorosára emelték a százalékos egészségügyi hozzájárulást. Az ehóról szóló törvény szerint ugyanis a magánszemély külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelme után, 2006. január elsejétől a teljes összeg után 4, 2007. január elsejétől pedig 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Mint az APEH június elején kiadott közleményéből kiderül: a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén – ha a törvényi feltételek fennállnak – mindenképpen meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy az adózó a bevallásában utólag esetleg úgy dönt: az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint teljesít.

S hogy a magánszemélynek melyik adózási módszert érdemes választani, az az adózó jövedelmétől, másrészt a fizetett bérleti díj nagyságától függ. Érdemes számolgatni, mert nagyobb összeget is meg lehet takarítani. Általában igaz, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemként való elszámolás előnyös lehet azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja éves szinten 700 ezer forintnál kevesebb, illetve azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a más forrásból származó jövedelme kevesebb ennél az összegnél, s mindkét esetben a bérbeadásból származó jövedelmük nem haladja meg az egymillió forintot. Ez esetben ugyanis a magánszemélynek csak az adótábla szerinti 18 százalékos adót kell megfizetni a 25 százalékos forrásadó helyett. A magasabb jövedelműeknek érdemesebb lehet a 25 százalékos forrásadós adózási módot választani, különösen abban az esetben, ha a magánszemély nem gyűjtötte a költségszámlákat. Ha viszont megvannak a költségszámlák, s azok igen magasak, akkor már érdemes kiszámolni a kétféle módszer szerinti adókötelezettséget is, s az alacsonyabb mellett dönteni. Éppen ezért mindenképpen hasznos lehet év közben gyűjteni a költségszámlákat. VI

Adózási módok lakásingatlan bérbeadása esetén

1. Önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazásával a jövedelem a bérleti díjból a költségek levonásával (vagyis tételes költségelszámolással), vagy a 90 százalékos jövedelemhányad alkalmazásával határozható meg

2. A teljes bevétel – a rezsiköltség is – adóköteles jövedelem, költségelszámolásra nincs lehetőség, az adó mértéke 25 százalék

2. A teljes bevétel – a rezsiköltség is – adóköteles jövedelem, költségelszámolásra nincs lehetőség, az adó mértéke 25 százalék-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek