Olaj: Kuba azonnali vesztese a venezuelai szállítmányok elapadásának, ebből nagy baj lehet
Miközben a január 3-i venezulai katonai akció után, a lehetséges gazdasági követkemények között a latin-amerikai ország olajiparának 100 milliárd dolláros kihívásáról és arról esik talán a legtöbb szó, hogy Donald Trump az akcióval Kínát is elvághatja az ország nehéz olajától, egy földrajzilag Venezuelához jóval közelebb található ország akár már igen rövid idő alatt az összeomlás szélére juthat. Kuba ugyanis rendkívül módon függ a venezuelai kőolajszállítmányoktól, az ország amúgy is borzalmas állapotban lévő gazdaságának és energiaellátásának óriási csapást jelenthet az akció – írja összeállításában az Origo.
Olaj nélkül még kevesebb az energia Kubában
Miközben a világ egy része Peking reakcióját várja az amerikai akcióra, Kuba számára a venezuelai olaj kiesése katasztrofális.
A hajózási adatok és a venezuelai állami olajvállalat, a PDVSA dokumentumai szerint tavaly január és november között Venezuela naponta átlagosan 27 ezer hordó olajat szállított a szigetországba, ami Kuba olajigényének nagyjából 50 százalékát fedezte.
Jorge Pinón, az austini Texasi Egyetem Energiakutató Intézetének szakértője szerint a műholdas nyomkövetési adatok alapján jelenleg egyetlen olajszállító sem tart Venezuelából Kuba felé – bár ez nem zárja ki, hogy „szellemhajók”, kikapcsolt jeladóval, mégis eljutottak a szigetre. Venezuela általában havi három-négy tartályhajót indít, ami napi 30–35 ezer hordó mennyiségnek felel meg.
„Ezért olyan létfontosságú a venezuelai szállítás, mert ez a napi 30-35 ezer hordó Kuba teljes olajigényének felét fedezi” – mondta Pinón. A fennmaradó részt Mexikó és Oroszország szállítja. Mexikó az utóbbi időben fontos beszállítóvá vált, de Claudia Sheinbaum mexikói elnök a héten kijelentette: országa nem szállít több olajat Kubának. Nagy kérdés, hogy Kuba honnan pótolhatja a szükségleteinek megfelelő mennyiséget.
A kőolaj lehetséges hiánya azért is jelenthet komoly csapást, mert közben a gazdaság teljesítményéhez számottevően hozzájáruló kevés más szektor is padlón van. Az Origo összeállításában kitér rá, hogy Kuba gazdasági válságának másik kulcseleme a turizmus összeomlása. Történetileg nézve ez volt az egyike azon kevés, jelentős devizaforrásnak, amely nem kötődött az olajhoz. Az évtizedek óta amerikai szankciók alatt álló kubaiak az elmúlt években már súlyos élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyaghiánnyal küzdöttek, mivel az importfüggő szigetország devizabevételei mintegy 30 százalékkal csökkentek.
További részletek az Origo összeállításában olvashatók.
