A szomszédban zöldebb a fű
A hazai piacon az idén komoly megtorpanásra – az optimista forgatókönyv szerint stagnálásra – számító építőipari cégek közül többen a szomszédos országokban keresnek és többnyire találnak is kitörési lehetőséget. A Világgazdaság a magyar tulajdonú vállalkozások közül kérdezett meg néhányat a kilátásaikról.
Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke – a Magyar Építő Zrt. vezérigazgatója – szerint nem meglepő, hogy egyre több cég vállal munkát Romániában, ahol az árak magasabbak, mint Magyarországon, így korrekt szerződésekkel nagyobb nyereség érhető el, mint a hazai piacon. Az EU-hoz január 1-jén csatlakozott országban egyre-másra épülnek a bevásárló-, logisztikai központok, bár a szakember szerint az ingatlan-nyilvántartás hiányosságai miatt fokozott óvatosságra van szükség. Az alacsonyabb adóterhek könynyítik meg a szlovákiai és csehországi munkavállalást is, de a magasabb szintű szakmai ismeretekkel rendelkező magyar cégek az utóbbi időben Szerbiában és Montenegróban is egyre keresettebbek. (A munkaerőhiány az egész térségre jellemző, döntően a nyugat-európai munkavállalók számának emelkedése és a szakképzés visszaesése miatt.)
Az érem másik oldalán a hazai viszonyok állnak, amelyek nemhogy lendületet adnának, inkább visszafogják az ágazatot. A cégalapítás Magyarországon még nyugat-európai összevetésben is hosszadalmas és drága (emiatt az utóbbi időben több, sikerrel kecsegtető együttműködés hiúsult meg), a lakásépítések és az állami, illetve önkormányzati beruházások száma egyaránt csökken, kevesebb a nagyberuházás, egyre több viszont a – finanszírozás vagy engedélyeztetés szempontjából – bizonytalan projekt. Az EU-s pénzek egyelőre nemigen gerjesztik a piacot, az alapanyagok ára pedig folyamatosan emelkedik – igaz ugyan, hogy a drágulás nem hungarikum, Romániában például már többe kerül a cement, mint nálunk.
A KÉSZ Kft., amely Magyarországon erősítette jelenlétét a speciális beruházási piacon (vegyipari, energetikai, technológiai építmények), Ukrajnában és Romániában már több leányvállalatot alapított, de épít Bulgáriában, Lengyelországban, Szerbiában, Montenegróban és Horvátországban is. Romániában, mint arról Árvai István PR-igazgató beszámolt, a cég több beszállítója is megvetette már a lábát, és – amennyiben szilárdabbá válik a jogrend – Ukrajnában is új lendületet kaphat a fejlődés. A KÉSZ ugyanakkor a nyugat-európai
piacon is jelen van: kecskeméti gyára közel 90 százalékban nyugati exportra készít energetikai, technológiai acélszerkezeteket.
A Hérosz Zrt. Románia mellett önálló leányvállalattal képviselteti magát Ukrajnában és Szlovákiában is. Gerencsér Sándor elnök is úgy látja: a magyar piac visszaesése miatt a fejlődés egyik iránya a külföldi terjeszkedés lehet. A társaság Romániában többek között az OTP fiókhálózatának létrehozásában vesz részt, szlovákiai leányvállalata pedig Magyarország pozsonyi nagykövetségének felépítésére kapott megbízást.
Két céggel van jelen Romániában a Keviép Kft. is. Miklóssy Ferenc ügyvezető elmondta: a társaság romániai szerződésállománya 32 millió euró. Az országban nem árt az óvatosság – tette hozzá –, mivel lassú a döntéshozás, az
EU-s és a román jogszabályok között ellentmondások feszülnek, a kifizetések csúsznak. Az igazgató az idén a hazai piacon legalább 20 százalékos visszaesésre számít, és úgy véli: a külföldi lehetőségek kihasználásában egy intenzívebb gazdaságpolitika sokat segíthetne a magyar cégeknek.
Vannak olyan cégek is, amelyek inkább megvárják, amíg Magyarországon nyílik tér számukra. A Magyar Építő például a szomszédos országokban inkább befektetőként, illetve a mérnöki menedzsment területén van jelen. A 2006-ot 1,4 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel záró vállalat a tavalyi 25-ről 15 százalékra csökkentette az osztalékot, hogy az uniós tendereken megfelelő nagyságú saját erővel pályázhasson.
