Drágulhat az élelmiszer

Akár 20 százalékkal is drágulhatnak ősztől a gabonaalapú élelmiszerek – állítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) gabonatermelői testülete, illetve Tóth István titkár. Az áremelkedést az okozhatja, hogy rekordokat döntenek a nemzetközi búzajegyzések az egyre nagyobb szárazság és a készletek csökkenése miatt. A világpiaci kereslet Magyarországon is érezteti hatását: az értéktőzsde gabonajegyzései a tonnánkénti 40 ezer forinthoz közelítenek. Az általános búzadrágulás a takarmányok árában is megjelenik majd, ezért az állati termékeknél is a fogyasztói árak változására kell számítani. A húsárak növekedése is elérheti a 20 százalékot – szögezi le a MOSZ.

Az idei búzatermés előreláthatólag 3,8 millió tonna körül lesz, vagyis elmarad a korábban várt 4-4,2 milliótól – derült ki a tegnapi testületi ülésen. A gazdálkodók országrészenként és üzemenként eltérő hozamokat takaríthatnak be. A termelői vélemények szerint a mai magas búzaárak mellett sem térülhet meg az önköltség, ha a hektáronkénti termésátlag nem haladja meg a négy tonnát.

A jó minőségű búza tonnánkénti induló ára várhatóan 36-38 ezer forint lesz, szemben a tavalyi 26-27 ezerrel. A gazdálkodók arra számítanak, hogy a drágulás folytatódik az e héten kezdődő aratás után, és a felvásárlási árajánlatok 40 ezer forint fölé szöknek majd. (Rekordösszeget, tonnánként 30-31 ezer forintot fizetnek a vevők a már nagyrészt betakarított árpáért is.) Egyelőre azonban – állítják a termelők – a búzapiacon nincs konkrét érdeklődés a termény iránt, mivel a felvásárlók csak tapogatóznak. A malmok és a kereskedők viszont azt hangoztatják, hogy éppen a gazdálkodók várnak ki az eladásokkal a még jobb árak reményében (VG, 2007. június 19.).

Rövid időn belül eltűnik a piacról a klasszikus gabonakereskedelem és az úgynevezett ellátásszervezés veszi át a helyét – mondta Szabó László, a Hungária Közraktár Zrt. vezérigazgatója. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók (gabonafeldolgozók) öt-hat nagyobb beszállítóval kötnek keretszerződéseket, és – egy ellátási lánc részeként – heti-havi ütemezésben várják az alapanyagot. A gabonát a mai kettő-négy helyett egy kereskedő szállíthatja majd, így zömmel a termelőknél maradhat az a tonnánként 0,5-1 ezer forintos haszon, amelyet ma a közvetítők külön-külön is zsebre tesznek. A hazai gabonaexportnak – érvelt Szabó László – nem a Távol-Keletre és Észak-Afrikába kell irányulnia, mert e piacokon nem vagyunk versenyképesek. Az árut főként Európában kell eladnunk, ahol Olasz- és Németország, valamint Hollandia lehet a legfontosabb vásárlói partnerünk. HL

A pert a kormány azért indította, mert megítélése szerint az Európai Bizottság nem adott elegendő időt a (hazai) gazdálkodóknak, hogy felkészülhessenek a módosításokra.

A MOSZ nem hivatalos információi szerint a közelmúltbeli tárgyaláson a bizottság képviselői a bíróság több kérdésére nem tudtak kielégítő választ adni, így jó esély van arra, hogy Magyarország megnyerje a pert.

A pert a kormány azért indította, mert megítélése szerint az Európai Bizottság nem adott elegendő időt a (hazai) gazdálkodóknak, hogy felkészülhessenek a módosításokra.

A MOSZ nem hivatalos információi szerint a közelmúltbeli tárgyaláson a bizottság képviselői a bíróság több kérdésére nem tudtak kielégítő választ adni, így jó esély van arra, hogy Magyarország megnyerje a pert.-->