Dráguló élelmiszerek

Várhatóan legalább 5-10 százalékkal emelkedik az idén a legtöbb cseh élelmiszer ára, miután a legújabb cseh törvényi szabályozás szerint kötelező lesz biohajtóanyagot adagolni az üzemanyagokba. A kiskereskedelmi forgalomban árult üzemanyagokhoz szeptember 1-jétől kell meghatározott hányadban biodízelt keverni. A finomítók számára ez a határidő 2008. január elseje lesz. A cseh agrárkamara szerint ennek hatására megötszöröződhet a kukorica és a búza iránti kereslet. A gabona drágulása érezteti majd a hatását az egyéb élelmiszerek (így például a sertéshús) árában is.

Az élelmiszerárak Magyarországon már csaknem egy éve felfelé húzzák az inflációt. Ezt igazolják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai is: az átlagos infláció májusban 8,5 százalékos volt az egy évvel korábbihoz képest, az élelmiszerek azonban ennél jobban, 11,2 százalékkal drágultak. Ezzel párhuzamosan az agrártermékek január–áprilisi termelőiár-szintje is 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy utóbbiaknál az áremelkedés lassul, mivel az áprilisi statisztikák már „csak” 7,9 százalékos emelkedést mutatnak. Ebben azonban szakértők szerint a tavalyi magasabb bázis is jelentős szerepet játszik.

A felvásárlási agrárárak növekedéséért kizárólag a növényi termékek, ezen belül a gabonafélék a felelősek. Utóbbiak több mint 33,2 százalékkal drágultak, míg a teljes növényi termékcsoport összesen 17,8-del. Jelentősen romlottak ugyanakkor az állattenyésztők bevételi pozíciói, mivel az állati termékek ára csak 1,2 százalékkal emelkedett. Bár a tej felvásárlási ára januártól 4-5 százalékkal nőtt, és a közeljövőben a baromfifélék is drágulhatnak a termelés csökkenése, valamint a (világpiaci) kereslet élénkülése miatt, a sertéstartásban drasztikus, 10-20 százalékos árzuhanás következett be. Ennek magyarázata, hogy az Oroszországból élelmiszer-biztonsági okokból kitiltott hízók rendkívül olcsón jelennek meg a magyarpiacon. Emiatt elképzelhető, hogy Magyarország – Lengyelországgal közösen – intervenciós intézkedéseket kezdeményez Brüsszelben (VG, 2007. június 8.).

A gabonaár-robbanást alapvetően a kedvezőtlen időjárás okozta, és az emelkedés előreláthatóan a nyári búzabetakarítás után is folytatódik. Az előrejelzések szerint már az aratáskor 30-35 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási árak alakulhatnak ki, szemben a korábbi évek 20-25 ezer forintos induló árszintjével. A drágulás az őszi betakarítású kukoricára is átterjedhet, bár itt az eredményeket még a nyári időjárás jelentősen befolyásolhatja. A prognózisok szerint némi árcsökkenés leghamarabb novembertől következhet be, ha jó lesz a világpiacot meghatározó ausztrál és argentin termés.

A bioüzemanyag-termelés tervezett felfuttatása további bizonytalanságot okoz, mivel ez Magyarországon is növelheti a gabonafélék iránti keresletet. Az uniós szabályozás értelmében július elsejétől 4,4 százalékban bioetanolt kell keverni a motorbenzinekhez, 2008. január elsejétől pedig hasonló arányban biodízelt a dízeltípusú hajtóanyagokhoz. A gabonaágazat szempontjából a kukoricán alapuló bioetanol-termelés a lényeges (a biodízel elsősorban repceolajból készül). A tervek szerint több üzemben összesen 2-2,5 millió tonna tengeri feldolgozására alkalmas kapacitás jöhet létre 2008–09-re. Ugyanakkor a most előírt keverési arány mellett belföldön évi 130-150 ezer tonna bioetanolra lenne szükség, míg a felépülő gyárak akár 800 000 tonnát is elő tudnának állítani. Így a régióban „bio-exportőri nagyhatalommá” válhatunk, miközben szakértők szerint a felfutó kereslet tovább növelheti a gabonaárakat, roszszabb (5-6 millió tonnás kukoricatermést hozó) években pedig a hazai takarmányellátást is veszélyeztetheti. TL–HL