Fürdőeladás, szállodaépítés
A mai igényekhez jobban igazodó szolgáltatások, versenyhelyzetben is megfelelően reagáló vállalat és már a jövő évtől javuló pénzügyi egyensúly – így a célkitűzések, amelyeket a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) új vezérigazgatója megjelölt a közeljövőre nézve. Ferenci Tibor szerint a cégnek kivételesek az adottságai. Tíz állandó fürdője és öt időszakos strandja a lehetőségek széles skáláját kínálja, ma azonban a rendszer számos problémával terhelt.
Egyszerre kell megoldást találni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott kezelések lebonyolítására, a Magyarországra gyógyüdülésre érkező turisták ellátására úgy, hogy közben folyamatosan bővülő szolgáltatást nyújtsanak annak az egyre szélesedő körnek, amely fitnesz-wellness szolgáltatásokat kíván igénybe venni. Az OEP által finanszírozott kezelésekre adott térítési díj (ez adja az éves árbevétel felét) már régóta nem fedezi a költségeket. A külföldi vendégek igényeinek pedig nem mindenhol felelnek meg a szolgáltatások. A beruházások költségigénye azonban óriási (a Palatinus strandon csak a nagymedence vízforgató rendszerének cseréje 1,5 milliárd forintba került).
A cél a látogatók számának s egyben annak az összegnek az emelése, amelyet a fürdőzők a létesítményekben elköltenek. Nem a belépődíjakhoz kell hozzányúlni – hangsúlyozza Ferenci Tibor. A BGYH fürdői körül a Széchenyibe a legdrágább a belépő (2800 forint), a legolcsóbbak egyike Csillaghegy (1200). Növelni kell azon pluszszolgáltatások körét, amelyet a vendégek igénybe vesznek, ezzel érve el bevételi többletet. Már ma is sokféle rendezvénynek adnak helyet a fővárosi fürdők. Azok a kezdeményezések, amelyek létesítményeik jobb kihasználására irányultak – rugalmas nyitva tartás, éjszakai fürdőzés – visszaigazolták a várakozásokat.
A műemlék fürdők rekonstrukciója mellett (az országban található 15 ilyen létesítményből öt a BGYH tulajdonában van) szállodaépítésben is gondolkodnak, ezt PPP-konstrukcióban valósítanák meg a Rác gyógyfürdőnél választott megoldáshoz hasonlóan, ahol az ingatlan tulajdonjoga a fővárosi fürdőüzemeltetőnél maradt, a fejlesztés költségeit azonban magánbefektetők biztosították. E lehetőség egyelőre a Rudasnál és a Lukács mellett építendő Török fürdő és szálloda esetében merült fel. A Lukács környékén egyébként kivételes adottságok kínálkoznak egy gyógyfürdőkomplexum kialakítására.
A nyár végére készül el a részletes, fürdőkre lebontott terv. Ezt követően születik meg a döntés az egyes létesítmények sorsáról – válaszolta a vezérigazgató arra a kérdésre, hogy sor kerül-e esetlegesen valamely egység bezárására. Jelenleg egyébként három fürdő, a Dandár, a Király és az Újpesti műszaki okok miatt nem működik, és egy strandot, a Pünkösdfürdőit nem nyitották meg. Egyelőre azonban ezek sorsáról sincs végleges döntés – tette hozzá.
Mindezen lépések ellenére a vezérigazgató szerint az üzemi szinten évek óta meglévő maszszív veszteség ebben az évben már biztos nem lesz orvosolható, még akkor sem, ha a nyáron az időjárás kedvezően alakul. (A társaság által üzemeltetett egységek közül mindössze négy, a Széchenyi, a Gellért, a Lukács és a Rudas működik nyereségesen, ráadásul a Rudas kivételével ezekben a műemlék fürdőkben jövő év március végéig felújítás folyik.) Így az idén várhatóan csak ingatlanértékesítéssel lehet majd a pénzügyi egyensúlyt javítani. A jövőre nézve azonban Ferenci Tibor szerint jó esély van a veszteség felszámolására.
Az ingatlaneladás lehetséges célpontjai közül a csepeli strandfürdőt és az újpesti fürdőt említette a vezérigazgató. Az előbbinél nem az egység megszűnéséről, hanem tulajdonváltozásról folynak tárgyalások többek között a csepeli önkormányzattal. Az újpesti fürdőnél most még csak annyi látszik, hogy túl sok pénzt kellene költeni a felújításra, s ez nem biztos, hogy meg-
térülne. NTK
