Gumitelek - A Hankook-gyár földvásárlási ügyletei
Nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda a dunaújvárosi Hankook-gyár földjének adásvételi ügyében. A történt röviden a következő: a Hankook nevű dél-koreai cég első európai gumiabroncsgyárát Dunaújvárosban építette fel. A város a telket nem közvetlenül adta el a gyárnak, hanem egy magánvállalkozás közbeiktatásával. Az ügyben feljelentést tévő fideszes politikus szerint ezzel a konstrukcióval a várost egymilliárd forint kár érte.
NINCS ELÉG TERÜLET? Hogy érthető legyen minden oldal érve, vissza kell mennünk az időben. Az ezredforduló idején nagy autógyárak kerestek maguknak helyet Közép-Európában. A verseny éles volt, a rendszerváltásba belerokkant iparvárosok és a különböző országok kormányai egymással versenyeztek egy-egy befektetőért. Dunaújváros két ipari parkot is létrehozott, egy északit és egy délit. A nagy autógyárak – a Peugeot, a Hyundai – megnézték ezeket is, de végül Szlovákiát választották. A város vezetése e kudarcok nyomán megvizsgálta, hogy mit tehetne a jobb szereplés érdekében. Világos volt, hogy a legtöbb a kormányon múlik, de azt akarták, hogy ők tőlük telhetően mindent megtegyenek a siker érdekében, ha a kérők megint kopogtatnak. A befektetőkkel tárgyalók egyike lapunknak azt mondta: arra jutottak, hogy Dunaújváros nem tudott elég földet felajánlani az igazán nagy gyáraknak, az volt a baj. Az északi ipari parkban több kisebb gyár működött már, és a nagyoknak nem maradt elég hely. A déli ipari parkban viszont a Dunaferr melletti telkek többsége magántulajdonban volt. Először 2004-ben érdeklődött a Hankook gumiabroncsgyár; nekik szintén több hely kellett, mint amennyit az önkormányzat adni tudott. Ezért a város viszszalépett a tárgyalásoktól. Végül a magyar részről versenyben maradt Gyöngyössel szemben a szlovákiai Léva lett a befutó. (Aztán a gyár mégsem épült meg ott, de erről majd később.)
ŐSI FÖLDEK A várost 1999 óta vezető szocialista polgármester, Kálmán András kezdte forszírozni, hogy vegyen még földet a város, hadd legyen nagyobb az ipari park. Kálmán az északi parkot akarta bővíteni. (Lásd erről Észak Dél ellen című keretes írásunkat.) Az északi park a 6-os úttal párhuzamosan fekszik. Az út túloldalán lévő 200 hektár szántóföldet nézték ki. Az ingatlanból 20 hektár az önkormányzaté volt, a többi azonban – néhány hektáros parcellákra osztva – magántulajdonban állt. Utóbbi rész nem is Dunaújvároshoz, hanem a szomszédos Rácalmáshoz tartozott.
Kálmán polgármester megbízta az északi parkot kezelő, városi tulajdonban lévő Innopark Kht. vezetőjét, Illéssy Bélát, hogy próbálja megszerezni a 6-os út túloldalán lévő rácalmási földeket. A két település meg is állapodott abban, hogy ott ipari park lesz, és az átalakítási költségeket Dunaújváros állja. (Illéssy eredetileg szociológus, 1990 és 1994 között az MDF országgyűlési képviselője volt, a rendszerváltás idején segített a helyi Fidesz és más pártok megszervezésében is. Mára azonban forrásaink szerint nagyon megromlott a kapcsolata a helyi jobboldallal.) A kht. vezetője 2003-ban lakossági fórumokon próbálta lenyomni a város négyzetméterenkénti 400 forint körüli ajánlatát a tulajdonosok torkán, akik földjeikért 600–1200 forintot követeltek négyzetméterenként. Sokan hallani sem akartak arról, hogy „ősi rácalmási földet elcsatoljanak”. Ráadásul az önkormányzat nem is volt biztos benne, hogy tényleg jön majd egyszer egy nagy gyár, amelyiknek ennyi föld kell, ezért még az is szóba került, hogy csak vételi opcióra kössenek szerződést, de erről sem tudtak megegyezni.
Nehézkes indulás A földvásárlás csak nem akart haladni, ezért Illéssy emlékei szerint Kálmán András két vállalkozóhoz fordult segítségért, akik ingatlanfejlesztőként már sok tapasztalatot szereztek Dunaújvárosban.
A cikk teljes terjedelmében a manager magazin júliusi számában olvasható.
