BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Intervenciót kérünk

Napokon belül intervenciós sertéspiaci intézkedéseket kezdeményez Magyarország és Lengyelország Brüsszelben, ha nem enyhül a lengyel húsértékesítési gondok miatt kirobbant uniós belpiaci válság – nyilatkozott a Világgazdaságnak Gráf József agrárminiszter. A kívánatos lépésekről várhatóan jövő hétfőn egyeztet lengyel kollégájával. Az EU-s agrárszabályozás a sertéságazatban is lehetőséget nyújt intervenciós intézkedésekre, de Brüsszel nyolc-kilenc éve nem avatkozott be ily módon a piacon. Most elsősorban az export és az úgynevezett magántárolás támogatása jöhetne szóba – közölte a miniszter.

A feszültséget az okozza, hogy Moszkva – élelmiszer-biztonsági okokra hivatkozva – hosszú ideje nem engedi be a lengyel sertéseket az orosz piacra (VG, 2007. április 24.). Emiatt a lengyel hízók jelentős része eladhatatlanná vált: magyar források szerint az európai uniós tagállamban mára négymilliós sertésfelesleg halmozódott fel, amely más tagországokat áraszt majd el. Magyarország e szempontból az egyik legveszélyeztetettebb, mivel már tavaly is 500-600 ezer lengyel élő állat zúdult az itteni piacra. Ez a 4,1-4,2 milliós teljes éves vágásszám 12-14 százalékát tette ki.

Az uniós sertéságazati válsághoz hozzájárul, hogy az Oroszországból kizárt hízók olcsón jelennek meg a tagállamokban. Ágazati források szerint a lengyel sertések 180-200 forintos kilogrammonkénti áron szerezhetők be, így lenyomják a magyar árakat is. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta: a hazai állattartó vállalkozások ma már csak kilónként 230-240 forintot kapnak az élő állatokért, szemben a 260-270 forintos önköltséggel. Ez évtől ráadásul bizonytalanná vált az elmúlt esztendőkben nemzeti forrásokból finanszírozott, 1800 forintos sertésenkénti (kiegészítő) állatjóléti támogatás is, mivel a dotáció további folyósításáról és mértékéről egyelőre nincs megállapodás Brüsszellel.

Az agrártárca a közelmúltban arra kérte az élelmiszerláncokat, hogy a hazai sertésszektor érdekében ne vásároljanak olcsó lengyel importhúst – közölte szerdai mezőgazdasági bizottsági meghallgatásán az agrárminiszter. Hozzátette: személyesen figyelmeztette a meghatározó húsipari társaságok vezetőit, hogy cégük nem pályázhat eredményesen az uniós és a nemzeti fejlesztési támogatásokra, ha nem magyar alapanyagot dolgoz fel.

A sertéstartókkal pedig a jövő héten arról egyeztet a tárca, hogy jöjjön létre olyan szervezet, amely összegyűjtheti és a termelők felé továbbíthatja a nagy feldolgozók heti vágási igényét. A minisztérium ettől azt reméli, hogy a gazdálkodók értékesítési biztonsága és a húsipar alapanyaghoz jutási esélye egyaránt javul.

Kérdőjelek és megkérdőjelezések

Ágazati szakértők megkérdőjelezik, hogy e lépések átütő eredményt hozhatnak. Tóth István elmondta: ha valósak az orosz élelmiszer-biztonsági észrevételek, a magyar állat-egészségügyi hatóságoknak kellene szigorúbban fellépniük a lengyel importtal szemben.

Ha viszont Moszkva más (politikai) okokból tiltja ki a kelet-közép-európai EU-tagállam hízóit, Brüszszelnek kellene kezelnie az egyre komolyabbá váló uniós piaci zavart.Ennek leghatásosabb módja az intervenciós intézkedések életbeléptetése lenne.

Ha viszont Moszkva más (politikai) okokból tiltja ki a kelet-közép-európai EU-tagállam hízóit, Brüszszelnek kellene kezelnie az egyre komolyabbá váló uniós piaci zavart.Ennek leghatásosabb módja az intervenciós intézkedések életbeléptetése lenne.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.