Jogosan járt a végkielégítés
Ha a nyugdíjat a rendkívüli felmondás közlését követő igénybejelentés alapján állapítják meg, úgy a munkavállalót – mivel a felmondás időpontjában még nem minősült nyugdíjasnak – megilleti a végkielégítés – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság az alábbi jogvitában.
A felperestől rendkívüli felmondással vált meg munkáltatója. Az elbocsátott vitatta az intézkedés jogosságát, és a munkaügyi bíróság helyt is adott keresetének. Így többek között 16 havi végkielégítést, több mint ötmillió forintot ítélt meg a javára. Az alperes szerint azonban végkielégítés nem járhatott a felperesnek, mivel az a munkaviszony megszüntetésekor már rokkantnyugdíjas volt, és ez végkielégítést kizáró ok. Ezért fellebbezett. A másodfokú bíróság alaptalannak minősítette az alperesi érvelést, és helybenhagyta az elsőfokú határozatot.
A munkáltató ekkor az LB-től kért felülvizsgálatot. Változatlan álláspontja szerint a jogerős ítélet törvénysértő volt, mivel a felperes már rokkantnyugdíjasként vette kézhez a rendkívüli felmondást, így végkielégítés nem járt neki. Az LB rámutatott: a végkielégítésre vonatkozó fizetési feltételeket a felek a munkaszerződésben kedvezőbben is megállapíthatják. Az adott esetben nem volt vitás, hogy a felek a munkaszerződésben 16 havi végkielégítésben állapodtak meg. A munkavállalót a rendkívüli felmondás jogellenesége miatt megilletik a törvényben szabályozott juttatások. Így jár a végkielégítés is, amennyiben az a rendes felmondás esetén megilletné. Kétségtelen: a törvény szerint a munkavállalónak nem jár végkielégítés, ha a munkaviszonya megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Az viszont vitathatatlan tény, hogy a – bíróság által jogellenesnek ítélt – felmondás április végén történt, azt májusban kapta meg a felperes, aki azonban csak jóval később, szeptemberben igényelte a nyugdíját. Az illetékes nyugdíjfolyósító igazgatóság pedig a szeptemberi igénybejelentése alapján állapította meg számára a rokkantsági nyugdíjat azzal, hogy azt a felmondás napjára – vagyis április végére – visszamenőlegesen kell folyósítani. Tehát a felmondás közlésekor, májusban a felperes még nem volt nyugdíjas, hiszen járandóságát utóbb állapították meg. Ezért a munkaszerződés szerinti 16 havi átlagkeresetben meghatározott végkielégítés megillette őt – hangsúlyozta az LB, és hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet. VG
