Még kelendő a honi termék

Szívesen választják a honi árut az osztrákok – állapítja meg az osztrák és német vállalatokat felölelő Allianz für Starke Regionen szervezet. A több kiskereskedelmi láncot magában foglaló egyesület szerint a belföldi termékek garantálják a vevők számára a minőséget, a frissességet, de nem utolsó szempont, hogy a helyben előállított árukkal a környezetet is kímélik.

Itthon meglehetősen vegyes a kép: a nem élelmiszer jellegű termékeknél ma már elenyésző, a napi szükségleti cikkek terén azonban még mindig tartja magát a magyar előállítású áruk magas aránya.

A magyarországi Baumax barkácslánc áruházaiban a termékskála megközelítőleg 70

százaléka hazai származású. Örvényesiné Csabai Rita, a hálózat marketingvezetője szerint a magyar áruk jelenlegi magas aránya várhatóan csökken: a gyengébb minőségű hazai termékeket importtal helyettesítik, a magasabb kvalitásúakból viszont a külföldi piacokra is kerülhet.

Valamivel magasabb a magyar termékarány az élelmiszerek kiskereskedelmében. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) által készített felmérés szerint a belföldi élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 2006-ban folyó áron elérte a 2220 milliárd forintot, ez 600 milliárd forintos emelkedést jelent 2003-hoz képest. Ebből a hazai termelés részesedése tavaly 80-82 százalék körül alakult.

A magyar munkaerővel, részben magyar alapanyagokból előállított termékek részaránya azonban 2003 óta folyamatosan csökken. Folláth Zsuzsa, az ÉFOSZ főtitkára kifejtette: az uniós csatlakozás után nemcsak az EU15-ből indult erőteljes export Magyarországra, hanem a velünk együtt csatlakozó tagállamokból is. Az import aránya ezen országokból megduplázódott 2003-hoz képest. A növekedés a múlt évben viszont megtorpant: a fogyasztók ma már egyre tudatosabban választják a hazai termékeket.

Hasonló fogyasztói attitűdváltozásról számol be a Coop Hun-gary Zrt. belföldi beszerzési vezetője, Seregély István. Úgy véli, ha a vásárlókban tudatosodik, hogy a hazai termékekkel magyar munkahelyeket és vállalatokat támogatnak, előnyben részesítik azt az importtal szemben. A nem élelmiszer jellegű termékek esetében a választásban nagyobb szerepet játszik a márka – teszi hozzá. A vegyi áruknál számítanak a drága reklámok, amelyeket a hazai cégek nem tudnak megfizetni. A Coop láncon belül a friss élelmiszereknél 70-80 százalék körül alakul a magyar áruk aránya, a tartós cikkek terén ez kevesebb. A Coop közel 700 termékből álló saját márkás kínálatának pedig több mint 50 százaléka hazai.

A nyitott piacok és a termelésszervezés eredményeként a nemzetközi vállalatok nemcsak alapanyagot, hanem késztermékeket is hoznak Magyarországra az ide telepített gyárukból. Az Unilever által forgalmazott áruknak mintegy 50 százaléka tekinthető hazai gyártásúnak – hangsúlyozza Molnár Kálmán, a cég vállalati kapcsolatok igazgatója. Az Unilever Magyarország Kft. a vállalatcsoport 14 termékkategóriába tartozó mintegy 400 világmárkájának jelentős részét forgalmazza hazánkban. Néhány közülük olyannyira közismert, hogy sokan régi magyar márkának vélik: ilyen például a 70-es évek óta értékesített Rama.

A kereskedők szerint a hazai termékeknek igen jó az ár-érték arányuk. Ennek ellenére sok vásárló még mindig drágának tartja őket. TL

Hozzátette: külföldön azért keresett cikk a magyar, mivel a termékek íze és kidolgozása jobb, mint más országok hasonló termékéé.

Hozzátette: külföldön azért keresett cikk a magyar, mivel a termékek íze és kidolgozása jobb, mint más országok hasonló termékéé.-->